A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 2014. május 1-jével megszüntette azoknak a természetes, illetve jogi személyeknek a haszonélvezeti jogát, akiknek a jogosultsága nem közeli hozzátartozóval 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30. napja után lejáró, határozott időtartamra kötött szerződésen alapult. Az Európai Bíróság C–235/17. számú ügyében hozott ítélete alapján azonban elrendelték az...
Mindenki életében előfordul, hogy kisebb-nagyobb értékű tárgyat talál. Az alábbi cikkünkben ismertetjük, milyen jogai, illetve kötelezettségei vannak a találónak. A találó nyolc napon belül a dolog elvesztőjének (tulajdonosának) vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles a vagyontárgyat átadni. Utóbbi esetben nyilatkozni köteles arra nézve is, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára, továbbá – a személyazonossága igazolása mellett – meg kell adnia a saját, illetve esetleges k...
Főszabály szerint a szerződést megkötő felek a saját kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe. Legegyszerűbben úgy is fogalmazhatunk, hogy a felek jogosultak alvállalkozó igénybevételére. Ezt a főszabályt a felek általánosan is kizárhatják a szerződésükben, de megállapodhatnak úgy is, hogy a szerződést kifejezetten a szerződő fél (vagy egy meghatározott személy) személyesen teljesítse. „[…] úgy tűnik a (2) bekezdés rendelkezéseiből, ho...
A polgári jog szabályainak választ kell adniuk arra is, hogy a tárgyi valóságban egymástól fizikailag megkülönböztethető tárgyak miként képezhetők le a dolog jogi fogalmaira is. Ennek keretében meg kell határozni azt is, hogy a fizikai dolgok miként rendelhetők hozzá a jogi értelemben vett dolgokhoz; erre ad az egyes jogokban – így a magyar polgári jogban is – megoldást az alkotórészi, illetőleg tartozéki kapcsolat polgári jogi kategóriája. Mi az előbbivel foglalkozunk most.  Az alkotórészi ...
Amint az közismert, a végrehajtási eljárás során a végrehajtót az egyes cselekményei után munkadíj illeti meg, a sikeres követelésbehajtás után pedig behajtási jutalék, ezenkívül pedig jogosult az eljárással kapcsolatban felmerült költségei megtérítésére is, ahogyan arról a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 252. § (2) pontja is rendelkezik. Az a tény teljesen világos, hogy a végrehajtónak a végrehajtási eljárás alatt tett cselekmények következtében ...
A zálogjog lényege, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból, azaz a zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. Ilyen zálogtárgy a korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész is lehet. Az üzletrészt terhelő zálogjog megalapításához zálogszerződés mellett a zálogjog cégnyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az általános szabályoktól eltérően – amikor is a változásb...
Amennyiben a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, az Mt. szabályai szerint köteles megtéríteni a munkavállaló részére az okozott kárt. A kártérítési igény körében a munkavállaló választhat, az alábbiak közül: tételes kártérítési igénnyel él, amely esetben a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét, vagy átalány-kártérítést választ, amikor a munkáltatói felmondás esetén irá...
Több cikkben foglalkoztunk már azzal, hogy jelentős és indokolt törekvések vannak a keletkező hulladék minél nagyobb hányadának hasznosítására vagy újrahasználatára. Ugyanakkor mindezek ellenére szembesülni kell a ténnyel: a teljes hasznosítás vagy újrahasználat nem valósulhat meg. A nem használható, hasznosítható hulladékot ezért ártalmatlanítani kell. Csak a rend kedvéért idézzük az ártalmatlanítás fogalmát: ártalmatlanítás minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet ab...