A gyakorlatban ugyan ritkábbak azok a jogviták, amelyek a munkavállalók jogellenes felmondására tekintettel indulnak, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy nem csak a munkáltatónak lehet „rossz”, ha a felmondás szabályait nem tartja be. A munkavállalói felmondás esetei Ami minden esetben szükséges: a munkavállaló köteles a felmondást írásba foglalni és a munkáltatóval közölni (a munkáltatói jogkör gyakorlója számára átadni vagy bizonyítható módon részére eljuttatni). A munkavállaló ...
Előfordulhat olyan eset, amikor a termőföld művelési ágában változás következik be. Ebben az esetben a föld tulajdonosa a változás bekövetkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül köteles azt bejelenteni a földhivatalnak. De mi is az a művelési ág, és mikor beszélhetünk a megváltozásáról? A tulajdoni lapon a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet – a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően – szántó, rét, legelő, sz...
A kapcsolattartás mind a gyermeki jogok, mind a szülői jogok érvényesülése szempontjából alapvető intézmény. Napjaink ítélkezési és jogalkalmazási gyakorlatában a legtöbb vitát váltja ki, nem elsősorban a szabályozás hiányosságai, hanem amiatt, hogy a családok felbomlásának, a családok kisebb családokra szakadásának, a szülők házassága felbontásának vagy élettársi kapcsolata megszűnésének a következményeként sok – és egyre több – gyermek kerül olyan helyzetbe, hogy különélő szülőjével a csalá...
Nincsen törvényi összeférhetetlenségi akadály, mégsem lehet valaki egy cég vezetője vagy a szavazatok többségével rendelkező tulajdonosa? Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mikor fordulhat elő ilyen eset, avagy a NAV közbelépése miképpen járhat ilyen eredménnyel. Bevezetés Széles körben ismert, hogy a Polgári Törvénykönyv (3:22. §) és a Cégtörvény (9/B. §) is tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek meghatározzák a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket és...
A végelszámolási eljárás ‒ a hatályos csődjogi megfogalmazással szemben ‒ nem bírósági eljárás, hanem a gazdálkodó szervezet működésének egyik sajátos esete. A végelszámolás célja a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése, valamint a cégvagyonnal történő elszámolás. A végelszámoláshoz különféle bírósági peres és nemperes eljárások kapcsolódhatnak, amelyekre a Pp. rendelkezései alkalmazandók. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor. Nem határozható e...
A Kúria a Pfv.VI.20.087/2020/10. számú eseti döntésében azzal a gyakori esettel foglalkozott, amikor a társasház alapító okiratában a tulajdonosok kikötötték egymás ingatlanai tekintetében az elővásárlási jogot, azonban ennek bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásban valamilyen okból elmaradt. A konkrét ügyben eljáró ügyvéd az okiratszerkesztés során beszerezte az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan tulajdoni lapját, és megkérte a szerződő feleket, hogy adják át részére a hatályos társasházi...
Bármennyire is szeretnénk elkerülni, mégis sajnos előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor két fél egy bizonyos problémás kérdésben nem tud megegyezni. Ebben az esetben ügyük eldöntését a felek egy kívülálló harmadik félre bízzák, aki nem más, mint a bíróság. A bírósághoz fordulás első lépése, hogy az egyik fél – általában az a fél, aki sérelmesebb helyzetben van a problémás ügy miatt – keresetlevelet terjeszt elő. A keresetben elő kell adnia az ügy körülményeit, hogy milyen döntést vár el a...
Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá, másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Harmadik tételünk a hegyközségek témaköre, amelyet két részben dolgozunk fel. Az első cikkünk a hegyközségekről itt érhető el. Nem állunk le, itt a folytatás… Ezúttal a hegyközségek szervezetrendszere, területi és országos szervei kerülnek poharunkba, terítékre. A hegyközségi szervezetrendszer A szervezetrendszer legalján a hegyközségek helyezkednek el. Felettü...