2015. november 1-jétől az uniós szabályozással összhangban bevezetésre került Magyarországon az öntisztázás jogintézménye. Az öntisztázási eljárás célja annak megállapítása, hogy a gazdasági szereplő által hozott intézkedések a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.
A Kbt. 188. § (2) bekezdése szerint a kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a megbízhatóságának bizonyítása érdekében köteles igazolni az alábbi három, konjunktív feltétel fennállás...
Az Európai Unió területén az egységesen magas szintű kiberbiztonságot a 2022/2555. számú (NIS2) irányelvének a kiberbiztonsági tanúsításról és felügyeletről szóló törvénynek (Kibertantv.) az a célja, hogy biztosítsa az EU digitális infrastruktúráját, és fokozza a kiberfenyegetésekkel szembeni védekezés képességét.
A törvénynek számos előírása van azon cégek felé, amelyek tevékenységük vagy szervezetük alapján a jogszabály hatálya alá esnek. Minden cégnek meg kell vizsgálnia, hogy az adott ...
A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat, míg a második részben a kamerák üzemeltetői számára jelentős aspektusokat jártam körbe. Lássuk most már, milyen következményekkel számolhat a jogsértő kameraüzemeltető.
Amint arra az első cikkben utaltam, a magáncélú vagyonvédelmi kamerák által okozott jogsértésekkel szembeni eredményes fellépésre a jogsérelmet szenvedett fél...
Lassan már kezd kikopni az emlékezetből, amikor még az első fokú hatósági döntésekkel szemben fellebbezésnek volt helye. Egy nemrég megszületett jogszabály-módosítással most bizonyos ügyekben ismét visszaállt ez a rendes jogorvoslati lehetőség.
A változás egyes környezetvédelmi hatósági eljárásokat érint. Az érintett eljárások az alábbiak:
• a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 1–3. számú mellékle...
Jelen írásunkban arra keressük a választ, hogy milyen lehetőségei vannak az árverési vevőnek, aki nem lakottan szerzi meg egy ingatlan tulajdonjogát árverés útján, de az ingatlanban mégis benne marad valaki (akár az adós vagy az általa beköltöztetett más személy).
A választ a végrehajtási törvény adja meg.
A kiindulási pont, hogy az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésér...
A Ptk. 6:470. §-ának rendelkezései szerint a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles.
A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költségeket meg kell előleg...
A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat. Ígéretem szerint íme a folytatás, amelyben a kameratulajdonosok figyelmét kívánom felhívni az ítélet azon következtetéseire, amelyek kapcsán a közgondolkodásban tévhitek állnak fenn.
A jogsértő hatást a digitális maszkolás sem szünteti meg
A maszkolás segítségével a kamera lencséjével lefedett megfigyelési területet részben (v...
A peres ügyek iratainak megtekintése korábban kizárólag az eljáró bíróság előtti eljárásban, személyesen, a papír alapú aktának a bíróság kezelőirodájában, ügyfélfogadási időben volt lehetséges az ügyben érintett peres felek számára.
Ma már azonban lehetőség van arra, hogy személyes jelenlét nélkül, az interneten keresztül ismerjük meg a polgári peres ügyünkben született dokumentumokat.
Ehhez szükségünk lesz egy személyes, kormányzati Ügyfélkapu+ hozzáférésre. Első körben egy Ügyfélkapu...