A koronavírus-válság alatt, mivel alapesetben a tagok személyesen nem találkozhatnak, a mérleg elfogadása és más taggyűlési határozatok születhetnek elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével (videókonferencia) tartott ülésen is. De melyek is a legfontosabb előírások a koronavírus vészhelyzet idején megtartandó videókonferenciás taggyűlés kapcsán? A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) számos részletszabályt is rögzít. A taggyűlés videókonferencia formájában akk...
Életünket alapjaiban változtatta meg a COVID-19 vírus okozta veszélyhelyzet. Az emberi kreativitás természetesen ebben a helyzetben is utat tör magának, és számtalan módon mutatkozik meg az ember alkotás iránti vágya. Gondoljunk csak az egyre népszerűbb erkélykoncertekre, korábbi slágerek feldolgozására vagy a videómegosztó portálokon terjedő „hogyan készíts ezt meg azt” témájú vagy éppen tornagyakorlatokat bemutató videókra. Sokan tehát csak most csöppennek bele a videók, előadások és más...
A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel már több intézkedést foganatosított a kormány. Most egy újabb olyan csomag látott napvilágot, ami segítheti a gazdaság szereplőinek túlélését. Egy korábbi blogcikkben (Vészhelyzetben meghiúsul az éves beszámoló elfogadása? Az ülés tartása nélküli döntéshozatal néhány lényeges szabálya) már foglalkoztunk az éves beszámoló elfogadásának alternatív lehetőségeivel. A most ismertetendő előírások részben ezt a témakört is érintik,...
Korábbi cikkünkben részletesen körbejártuk, hogy a koronavírus miatt felmerülő nehézségek alapvetően nem mentesítenek a szerződéses kötelezettségek teljesítésének kötelezettsége alól. A szerződés mindkét fél számára megfelelő módosításától vagy megszüntetésétől elzárkózó szerződéses partner esetén ez olyan méltatlan helyzeteket szülhet, amely akár külső beavatkozás lehetőségét is felvetheti. Jelen bejegyzésünkben a bírósági szerződésmódosítás lehetőségét és a járványhelyzettel összefüggő alka...
A jegybanktörvény értelmében a Pénzügyi Békéltető Testület látja el a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók között létrejött jogviszonyokból eredő azon vitás ügyeket rendezését, melyekben a fogyasztók bírósági eljáráson kívül akarják szolgáltatójukkal a jogvitáikat rendezni. Az eljárások a fogyasztók kérelmére indulnak, jellemzően valamilyen szolgáltatással összefüggő panasszal kapcsolatban, vagy méltányossági kérelem alapján. Az eljárás célja minden esetben egy egyezség létrehozása. Ennek ér...
A Magyar Közlönyben 2020. április 10. napján jelentek meg a Magyar Kormány foglalkoztatást elősegítő gazdaságvédelmi akciótervei: a 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók támogatásáról (a továbbiakban: KFI Támogatás) és a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a támogatásáról (a továbbiakban: Csökkentett Munkaidős Támogatás). A Magyar Kormány által bevezetett KFI Támogatás és Csökkentett Munkaidős Támoga...
Az adós ellen indult végrehajtás szünetel, ha az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, vagy a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt, azaz, ha a követelés behajthatatlan. A szünetelést a végrehajtó állapítja meg. A végrehajtást kérőnek ezt követően öt évig van lehetősége kérni a végrehajtás folytatását, ellenkező esetben a végrehajtási jog és a végrehajtandó követelés elévül. A végrehajtási jog elévülését azonban bármely végrehajtási cselekmény megszakítja, és ekkor az elévü...
A Ptk. a magyar jogban teljesen új jogintézményként szabályozza az élettársaknak egymással szemben fennálló tartási kötelezettségét a kapcsolat megszűnése esetén. Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. A rászorultság akkor állapítható meg, ha a tartást igénylő élettárs nem rendelkezik megfelelő jövedele...