Ügyvédi irodánk tagja, Dr. Zalavári György ügyvéd a jelen blogcikkben egy olyan jogi ügyről mesél, amelynek megoldásához nem a jogi tudás, hanem kitartás, türelmes kommunikáció és egy jó adag szerencse is kellett, amelyek sokszor nélkülözhetetlenek az ügyvédi működés során: „Ügyfelem közel két évvel ezelőtt azzal keresett meg, hogy megszerezte egy magyarországi ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján, mivel már több mint 15 éve háborítatlanul, jóhiszeműen birtokba lépve használta azt. Az ez...
A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására. A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – a fent...
Megjelent a családi adóvisszatérítésről szóló kormányrendelet, mely alapján a családi adókedvezményre jogosult magánszemélyeknek, valamint a gyermeket nevelő katásoknak, ekhósoknak, egyéni vállalkozóknak és őstermelőknek jár az adóvisszatérítés.  Ki jogosult rá? Az Szja törvény szerinti családi adókedvezményre jogosult  a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, csal...
Egy ajánlati biztosítékkal összefüggő érdekes jogértelmezési kérdésben foglalt állást a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.268/20/2021. iktatószámú jogorvoslati eljárásban. Az ajánlati biztosítékkal összefüggő szabályozás már többször feladat elé állította a közbeszerzési jogviták elbírálására hivatott szerveket, de ez a jogeset ismét rávilágít arra, hogy a közelmúltban pontosított előírások továbbra is felvethetnek nyitott kérdéseket.  A Kbt. 54. § (1) bekezdése kimondja, hogy „az ajánlatkérő...
A kisajátítással foglalkozó korábbi cikkünkben részletesebben szó volt a kisajátítási eljárás során a kisajátítást kérő által fizetendő kártalanítás megfizetésére vonatkozó egyes technikai kérdésekről. Jelen cikkünkben a kisajátítást érintő, egy másik fontos kérdést, a kisajátított ingatlan birtokbaadására vonatkozó szabályokat tekintjük át. A kisajátítási törvény értelmében a kisajátított ingatlan elhagyására kötelezett az ingatlant a kártalanítás, valamint a megtérítés megfizetését követőe...
Az „új” Ptk. egyik újdonsága, hogy külön nevesíti az úgynevezett előzetes szerződésszegés szabályait.  Eszerint, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat. Továbbá, amennyiben a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kija...
Népszerűsége okán számos cikkünkben foglalkoztunk már az ún. cserepótló adásvétel esetén igénybe vehető illetékkedvezmény lehetőségével, amely továbbra is az egyik leggyakrabban igényelt illetékkedvezmény ingatlan vásárlása esetén. A kedvezmény legfontosabb szabályait röviden összefoglalva: amennyiben a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlását megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalm...
A pótbefizetés szabályait a Magyar Közlönyben 2021. június 25. napján kihirdetésre került, a Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 2022. január 1-jei hatállyal módosítja.  Az egyik legfontosabb változás, hogy a pótbefizetés szabályozását a jogalkotó kiemelte a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezések közül, és a gazdasági társaságok általános szabályai között helyezte el, tekintettel arra, hogy felmerült az igény, „hogy a korlátolt felelősségű társaság esetében ma...