2023 január 1-jén lépett hatályba az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, amelynek célja a mező- és erdőgazdasági tevékenység során létrejött gazdaságok fiatalabb generációnak történő átadásának megkönnyítése. Jelen cikkünkben ezen szabályozás általánosabb tudnivalóit szeretnénk bemutatni. A hatályba lépő jogszabály lehetővé teszi a gazdaságok (mezőgazdasági őstermelői és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozói gaz...
A haszonbérleti jogviszony egyik leglényegesebb eleméről, a haszonbérről előző két cikkünkben sorra vettük a vonatkozó jogszabályok általános előírásait, valamint megvizsgáltuk a hosszú távra kötött bérleti szerződések esetében a haszonbér módosításának lehetőségét. Cikksorozatunk következő részében a haszonbérleti díj adózásának főbb szabályait tekintjük át. A termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII...
Korábbi írásunkban már volt szó arról, hogy a kiskorú gyermek milyen esetekben kerülhet gyámság alá, ki lehet gyám, illetve arról, hogy a gyámságnak milyen formái vannak. Így a jelen cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy a gyámság mint jogintézmény, illetve a gyám tisztsége milyen esetekben szűnik meg, illetve, hogy a megszűnést követően milyen kötelezettségei vannak még a gyámnak. A Ptk. tételesen felsorolja ezen megszűnési okokat. A gyámság törvény erejénél fogva történő megszűnéséne...
A Ptk. szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A mások személyét érintő értékítéleteinket normális esetben az adott személlyel kapcsolatos, magatartásával és viselkedésével, cselekvésével összefüggő, azokról tudósító adatokból, információkból vonjuk le. Ezért kiemelt fontosságú jogpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a mások értékelésére alkalmas, a ...
A házassági pereket, így a bontópereket is a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a különleges eljárások között szabályozza, és bizonyos eljárásjogi kérdésekben ezekben a típusú perekben különös szabályokat rendel alkalmazni az általános szabályok mellett. A Pp. a házassági perek tekintetében különleges szabályokat állapít meg például az illetékesség és a perindítás vonatkozásában. Ugyanígy különleges szabályok vonatkoznak házassági bontóperben a perfe...
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. törvény (Tht.) a tulajdonostársak számára biztosítja azt a jogot, hogy a bíróságtól kérjék a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását. A tulajdonostárs fogalmát az ítélkezési gyakorlat az esetek többségében szigorúan értelmezi, és csak azt a személyt tekinti perindításra jogosultnak, aki a határozathozatal időpontjában az ingatlan-nyilvántartás szerinti bejegyzett tulajdonos. A perindítási jogosultság gyakorlásához tehát általában n...
2016 óta a fiatal házaspárok új lakás építéséhez, vásárlásához megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt (a továbbiakban: CSOK) vehetnek igénybe, amely támogatás mértékének legmagasabb összege a vállalt gyermekekre tekintettel: egy gyermek esetén 600.000 Ft,  két gyermek esetén 2.600.000 Ft,  három vagy több gyermek esetén 10.000.000 Ft.  A vonatkozó jogszabály a gyermekvállalás teljesítésére különböző határidőket is előír, szintén a gyermekek számától függően, az alá...
A Ptk. a korábbi családjogi törvény (Csjt.) szülői felügyelet gyakorlása szempontjából meghatározó rendelkezését tartja fenn azzal, hogy a különélő szülő számára alapvető jogosítványokat biztosít. Vagyis – bár nem ő a szülői felügyelet teljes körű gyakorlója, hacsak nem korlátozzák vagy vonják meg ilyen irányú jogosítványait – a gyermek életét érintő lényeges kérdésekben a másik szülővel együtt dönt. Ez természetesen nemcsak jog, hanem kötelezettség is, azaz a különélő szülőnek is részt k...