A 2020. április 1-jével hatályba lépett törvénymódosítás a peres eljárás szabályaiban is hozott változást. A cím könnyebb megértése érdekében először – a jogrendszerek főbb csoportosítási szempontja alapján – a kontinentális és az angolszász (common law) jogrendszert tekintjük át. Maga a jogrendszer tágabb értelemben egy adott állam érvényes jogi normáinak és azokhoz kapcsolódó egyéb jogi előírásainak a rendezett összessége. A két jogrendszer főbb különbségei:  Kontinentális ...
Elsősorban tisztázzuk mi is az a haszonbérleti szerződés: a haszonbérleti szerződés megkötése esetén a haszonbérlő jogosulttá válik arra, hogy időlegesen használhassa, hasznosíthassa a hasznot hajtó dolgot (a gyakorlatban a legtöbbször termőföld használatát, hasznosítását jelenti), és ezért cserébe haszonbért fizet.   A termőföld – mint véges hasznot hozó érték – hasznosítása főszabály szerint kötelező, és csak kivételes esetben van arra lehetőség, hogy azt ne műveljék. Kiemelt gyakorlati j...
A tulajdonostársak egyik legfontosabb kötelezettsége a társasházban a közös költség megfizetése, mely kötelezettség a társasházi törvény (a továbbiakban: Tht.) 24. § (1) bekezdésének rendelkezésein alapul. Annak érdekében, hogy fizetési kötelezettségüknek a tulajdonostársak határidőben eleget tegyenek, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a társasházközösség a nem fizető tulajdonostárs külön tulajdonát jelzálogjoggal megterhelje. A Tht. szerinti zálogjogra a törvényben nem szabályo...
Előfordulhat olyan eset, amikor a termőföld művelési ágában változás következik be. Ebben az esetben a föld tulajdonosa a változás bekövetkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül köteles azt bejelenteni a földhivatalnak. De mi is az a művelési ág, és mikor beszélhetünk a megváltozásáról? A tulajdoni lapon a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet – a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően – szántó, rét, legelő, sz...
Bármennyire is szeretnénk elkerülni, mégis sajnos előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor két fél egy bizonyos problémás kérdésben nem tud megegyezni. Ebben az esetben ügyük eldöntését a felek egy kívülálló harmadik félre bízzák, aki nem más, mint a bíróság. A bírósághoz fordulás első lépése, hogy az egyik fél – általában az a fél, aki sérelmesebb helyzetben van a problémás ügy miatt – keresetlevelet terjeszt elő. A keresetben elő kell adnia az ügy körülményeit, hogy milyen döntést vár el a...
Mindannyiunk számára jól ismert tény, hogy örökölni lehet az örökhagyó után végrendelet által, illetve amennyiben az nem született, törvényes öröklés útján. Azonban mi a helyzet abban az esetben, hogyha egész egyszerűen nincs örökös? Milyen esetekben fordulhat elő, hogy az örökhagyónak nincs örököse? Egyrészt előfordulhat, hogy a végrendelet vagy a törvényes öröklés szerinti örökös(ök) nem élnek. Másrészt pedig előfordulhat olyan eset is, hogy minden lehetséges örökös visszautasította a hag...
Ahogy azt a korábbi cikkünkben fejtegettük, a két Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK) foglalkozó rendeletet a Kormány módosította a 686/2020. (XII. 29.) Korm. rendelettel. Ennek következtében több újdonság is napvilágra került, többek között változtak a tetőtér-beépítésre vonatkozó feltételek. Fontos rögzíteni, hogy 2021. január 1-je előtt is elérhető volt az állami támogatás tetőtér-beépítésre, ezt azonban csak akkor lehetett igénybe venni, ha a tetőtérben több önálló (!) lakás k...
Gyakorta előfordul, hogy az idős és beteg örökhagyót halálát megelőzően olyan közeli hozzátartozók ápolták, gondozták, akik arra a jogszabály erejénél fogva, családjogi alapon is kötelesek, ugyanakkor más közeli hozzátartozók nem nyújtanak ilyen vagy ehhez fogható segítséget. A Ptk. 7:94. § c. pontja szerint hagyatéki hitelezői igényként az örökössel szemben az örökhagyó tartozásait lehet érvényesíteni, ezen tartozások közül pedig a joggyakorlat az ápolás-gondozás ellenértékét sem zárja ki...