Szótöbbséggel hozott határozat megtámadása közös tulajdon esetén a Ptk. szabályai alapján

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2024.03.21 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Azzal a kiindulóponttal, hogy a tulajdonostársak mindegyike az egész dolog felett gyakorol tulajdonjogot, az lenne összhangban, hogy a tulajdonostársak minden kérdésben egyhangú határozattal döntenek, a törvényi szabályozás (Ptk.) az egyhangúságot csak meghatározott esetekben követeli meg. E szerint a tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.

A tulajdonostársak egyhangú határozata csak a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, és az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz szükséges.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az egyhangúság általános előírása ugyanis olyan mértékben akadályozhatná a rendes gazdálkodást és a dolog fenntartását, továbbá olyan helyzetekben is a tulajdonközösség megosztására vezetne, amikor az a hatékony és észszerű gazdálkodás szempontjaival ellentétes lenne.

Ilyen értelemben a közös tulajdon birtoklásával, használatával, hasznosításával kapcsolatos egyes döntések könnyen járhatnak legitimációs deficittel, hiszen a kisebbségben maradt tulajdonostársaknak olyan döntés következményeit is viselniük kell, amellyel ők nem értenek egyet, miközben tulajdonosi minőségükből és a tulajdonosi pozíció által biztosított szabadságból és védelemből más következne.

Ezt a legitimációs hiányt próbálta orvosolni a törvény azzal, hogy a kisebbségben maradt tagok számára biztosítja a tulajdonostársak többsége által hozott határozat bíróság előtti megtámadásának jogát és lehetőségét. Ezért amennyiben a közös tulajdonra vonatkozó szabályok szótöbbséges határozatot kívánnak meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja.

A többségi határozat bíróság előtti megtámadásának lehetőségéből az következik, hogy a tulajdoni hányad szerinti kisebbség csak akkor köteles magát a többségi döntésnek alávetni, ha ez a rendes és észszerű használat vagy kezelés körét, illetőleg általában az okszerű gazdálkodás követelményeit nem haladja meg, illetve nem sérti és nem csorbítja a kisebbség jogait sem.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége

Kedvezményes ár 2024. december 31-ig
22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

A keresetindítás ugyanakkor a döntés végrehajtását nem gátolja.

Abban az esetben, ha a bíróság előtti megtámadásnak önmagában halasztó hatálya lenne a döntés végrehajtására, könnyen vezetne arra az eredményre, hogy a kisebbségben maradt tulajdonostársak az egyébként szükséges javítási és karbantartási munkák elvégzését vagy más döntések végrehajtását is késleltetni tudnák, indokolatlan kárt okozva ezzel.

Nem lenne helyes ugyanakkor feltétel nélkül biztosítani a határozat végrehajtását sem, mert az a kisebbség számára lehetne sérelmes, mivel visszafordíthatatlan helyzeteket előidézve tenné végrehajthatatlanná a sikeres megtámadás nyomán született döntést.

Ebből a megfontolásból fakad az a megoldás, hogy a tulajdonostársak döntésének végrehajtására a határozat bíróság előtti megtámadásának halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

A felfüggesztésről hozott döntés során a bíróságnak az eset összes körülményeit vizsgálnia kell, és mérlegelnie kell a felek, az esetleges más érintettek érdekeit is.

A határozat felfüggesztése indokolt lehet például olyan esetben, amikor a kisebbség keresete előreláthatólag alapos lesz, és az eredeti állapot helyreállítására a döntés végrehajtása esetén a sikeres megtámadás ellenére várhatóan nem lesz már lehetőség.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja