A környezetvédelmi biztosítás megváltozott rendszere

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2024.01.25 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Egy korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a 2022. évi hulladéktörvény módosítása változást hozott a biztosítékok terén is. A jogi környezet újabb változása indokolttá teszi, hogy ismét foglalkozzunk a környezetvédelmi biztosítás kérdésével.

A környezetvédelmi biztosítás megkötésére olyan gazdálkodó szervezet köteles,

(i) amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik,

(ii) amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez – ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét –, valamint

(iii) amely az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít.

Ha az érintett gazdálkodó szervezet az (i) és (ii) pontok alapján is kötelezett környezetvédelmi biztosítás kötésére, a biztosítást csak a (ii) pont alapján kell megkötnie.

A biztosítás célja a tevékenységgel okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása.

Főszabály szerint olyan biztosító által nyújtott környezetvédelmi biztosítás fogadható el, amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában vagy az Egyesült Királyságban van, és a biztosító székhelye szerinti állam pénzügyi közvetítő rendszerek felügyeletét ellátó hatósága a biztosítónak e tevékenység végzését engedélyezte.

Egyéb biztosító által nyújtott környezetvédelmi biztosítás kizárólag akkor fogadható el, ha azért az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában vagy az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező biztosító helytáll.

A biztosítás megkötésére kötelezett a biztosítást úgy köteles megkötni, hogy a kockázatviselés a tevékenység vagy üzemeltetés megkezdésének időpontjára nézve megkezdődjön.

A biztosítás területi hatályának ki kell terjednie az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett hulladékgazdálkodási tevékenység területére.

A biztosítás megkötésére kötelezettnek a káresemény bekövetkeztéről haladéktalanul tájékoztatnia kell a hulladékgazdálkodási hatóságot. A biztosítás megkötésére kötelezettnek a környezetvédelmi biztosítás felhasználása esetén – a kárelhárítás befejezését követő 30 napon belül – tájékoztatnia kell a hulladékgazdálkodási hatóságot a kárelhárítás módjáról és a felhasznált környezetvédelmi biztosítás mértékéről.

A biztosításra kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy a biztosítás folyamatosan fennálljon.

A környezetvédelmibiztosítás-kötési kötelezettség az alábbi esetekben szűnik meg:

• amennyiben a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység megszüntetésre került, és a hulladékgazdálkodási hatóság megállapításai alapján környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási kötelezettség nem maradt fenn, vagy
• amennyiben a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett szervezet igazolja a jogutódja környezetvédelmi biztosításának meglétét.

A hulladéktermelő gazdálkodó szervezet biztosítási káreseményenként és időszakonként legalább 10 millió forint összegben köteles környezetvédelmi biztosítást kötni abban az esetben, ha bármely telephelyén a képződött és birtokolt hulladék éves mennyisége

(i) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,

(ii) nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot, vagy

(iii) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot

meghaladja.

Az érintett gazdálkodó szervezet a telephelyeinek számától függetlenül egy környezetvédelmi biztosítást köteles kötni valamennyi telephelyére nézve.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.