A társadalombiztosítás változásai – 2021-től nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege

Szerző(k): Joó Gabriella | 2021.02.04 | Magánszemély adózása

2020. július 1-jén egy teljesen új törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) lépett hatályba. Ezt követően 2020. július 15-ével és 2021. január 1-jével további – pontosításokat és érdemi változásokat egyaránt tartalmazó – jogszabálymódosításokra került sor.

A törvényváltozások közül röviden áttekintjük a biztosítottak körére és a járulékfizetésre vonatkozó új szabályokat, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést érintő változásokat.

A biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyokat az új Tbj. 6. §-a tartalmazza. A korábbi törvényhez képest lényeges változás, hogy a felsorolt jogviszonyok esetében a biztosítottak köréből kikerülnek az ún. kiegészítő tevékenységet folytató személyek. Kiegészítő tevékenységet folytató az a magánszemély, aki a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban történő munkavégzése mellett saját jogú nyugdíjas, valamint az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozó akkor is, ha a saját jogú-, vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Tulajdonosi generációváltással megújul az Ecovis – Az új generációs tulajdonosi kör személyes történetekkel mutatkozik be

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Fontos változás tehát, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató magánszemélyek esetében a nyugdíj melletti munkavégzés bármely formája (például a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, megbízás stb.) mentesül a járulékfizetés alól. Ezzel egyidejűleg a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, így tehát kizárólag csak a 15% szja-fizetési kötelezettség áll fenn.

Lényeges változások léptek életbe a járulékok terén is. 2020. június 30-áig a biztosított magánszemély esetében 10%-os nyugdíjjárulék, valamint 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék volt fizetendő. 2020. július 1-jével az egyéni járulékkötelezettségek összevonásra kerültek és egy egységes társadalombiztosítási járulék került bevezetésre. A törvénymódosítás értelmében kivétel nélkül minden jogviszonyban a járulékalapot képező jövedelem után egy összevont 18,5%-os társadalombiztosítási járulék fizetendő. A 18,5%-os járulékkulcs azokra is vonatkozik, akik korábban nem voltak kötelezettek az összevont járulékba „beolvadó” 1,5%-os munkaerőpiaci járulék megfizetésére (a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselő, mezőgazdasági őstermelő esetén). Az érintett személyek azonban így jogosultságot szereznek álláskeresési támogatásra.

A törvényben nevesített ellátások és juttatások egy szűk körében azonban továbbra is megmarad az önállóan fizetendő 10%-os nyugdíjjárulék. Ilyen juttatás többek között a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj. Ezekben az esetekben a nyugdíj-szolgálati időbe beszámít majd az ellátás folyósításának időszaka.

Bevezetésre került az ún. járulékfizetési alsó határ. Fő szabály szerint munkaviszony esetében a 18,5%-os járulék alapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka. Amennyiben a foglalkoztató ennél kevesebb munkabért juttat, köteles a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet után a kifizető által teljesített járulékfizetést az ellátások számítása során úgy kell tekinteni, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

2021. január 1-jével változott az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Emlékeztetőül, egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemélynek akkor kell fizetni, ha nem minősül biztosítottnak, illetve, ha megszűnik a jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra, például megszűnik a munkaviszonya.

Míg 2020-ban az egészségügyi szolgáltatási járulék havonta 7.710 Ft (257 Ft/nap) volt, ez az összeg 2021-től havonta 8.000 Ft-ra nő (napi 270 Ft). A járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell megfizetni.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a járulékot 2020. július 1-jétől új számlaszámra, a NAV „Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla elnevezésű̋”, 10032000-06055826 számlaszámú, 408-as adónemkódú költségvetési számlára kell befizetni. Aki esetleg elfelejtette a banki utalásnál a kedvezményezett számlaszámát tavaly félévkor átállítani, az hiába fizeti továbbra is a havi járulékokat, már valószínűleg számottevő tartozása mutatkozik az „új” számlaszámon. Ilyen esetben javasolt mielőbb a befizetett összegeket a helyes számlaszámra a NAV 2117. számú „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatványán átvezettetni. Az új Tbj. szabályai szerint ugyanis, amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy 2020. július 1-jét követő időszakra keletkezett hátraléka meghaladja a járulék havi összegének hatszorosát, akkor a TAJ szám érvénytelen lesz és a magánszemély nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. Nagyon fontos, hogy hátralék esetén az ingyenes ellátáshoz a tartozást visszamenőleg meg kell fizetni, még az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt. A TAJ szám csak a tartozás megfizetését követően válik ismét érvényessé.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Érdemes tudni, hogy tartozás (inaktív TAJ kártya) esetén, ha váratlan orvosi ellátás válik szükségessé, majd pedig a magánszemély kötelezően megfizeti annak költségét és az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék összegét is visszamenőlegesen rendezi, az egészségügyi ellátás költsége ennek ellenére nem igényelhető vissza. Az új Tbj. 2020. július 15-i módosítása ugyanis kimondja, hogy a tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleges érvényességét.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más is teljesítheti.

A befizetéskor az átutalási megbízás közlemény rovatában vagy a csekken fel kell tüntetni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy adóazonosító jelét.

Abban az esetben, ha a magánszemély méltányolható jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei miatt nem tudja befizetni a járulékot határidőre, fizetési kedvezményt, részletfizetést, fizetési halasztást vagy mérséklést kérhet a NAV-tól.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Joó Gabriella

Joó Gabriella
Ecovis Hungary Legal
Adótanácsadó | Adószakértő
Ecovis Hungary Legal, Personal Tax Services
gabriella.joo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja