Hogyan vezényeljem le külföldről az ingatlan-adásvételem? Meghatalmazással!

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2018.07.26 | Ingatlan

Jelentkezett egy vevő a meghirdetett ingatlanra, de épp külföldön tartózkodik a tulajdonos? Esetleg az ingatlan hirdetője állandó jelleggel lakik Magyarországon kívül? Természetesen létezik megoldás a problémára, nem feltétlenül kell a tulajdonosnak vállalnia az adásvételi szerződés aláírása miatt a sokszor körülményes hazautazási procedúrát.

Mit kell tudnunk általában a meghatalmazásról?

A meghatalmazás definícióját a hatályos Polgári Törvénykönyvünkben, azaz a Ptk.-ban találjuk. Eszerint a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat, amelyet a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz vagy bírósághoz, illetve ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő a jognyilatkozatot jogosult tenni.

A Ptk. a meghatalmazás tartalmi definíciójának rögzítésén túl az alakiság körében azt is előírja, hogy a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A Ptk. az ingatlan-adásvételi ügyletekre (így az adásvételre is) írásbeli formát ír elő, ennélfogva az adásvételi ügyletekben felhasználandó meghatalmazást is írásban kell adnia a tulajdonosnak a meghatalmazott részére. Tehát mindig az ágazati jogszabályok határozzák meg a meghatalmazás kötelező alakszerűségét.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Az alakszerűség követelménye az okirat különböző kötelező formai kellékeinek összességét jelenti, amelyek nélkül az okirat vagy nem tudja kiváltani a célzott joghatást vagy esetleg érvénytelennek is minősül.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény (1997. évi CXLI. törvény – Inytv.) megengedi, hogy a fél helyett meghatalmazott írja alá (és lássa el kézjegyével) az adásvételi szerződést. A jogszabály szerint, amennyiben meghatalmazott írja alá a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, csatolni kell az adásvételi szerződés mellé a meghatalmazást is a földhivatal részére.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készült meghatalmazásnak nem csak a Ptk., de az Inytv. alapján is ugyanolyan alakszerűségeknek kell megfelelnie, mint a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak. Ezek az alakszerűségek pedig az alábbiak:

  • a meghatalmazásnak tartalmaznia kell a felek azonosítható aláírását;
  • emellett az iratot keltezéssel és ellenjegyzéssel kell ellátni;
  • amennyiben az okirat több oldalból áll, minden oldalon fel kell tüntetni a felek kézjegyét.

Ezek tehát azok az alakisági követelmények, amelyek elengedhetetlenek az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készülő meghatalmazás alkalmasságához.

Az Inytv. egyébként elég egyértelművé teszi, hogy melyek a bejegyzés alapjául szolgáló okirat (esetünkben a konkrét adásvételi szerződés) kötelező tartalmi elemei (példálózó jelleggel: a felek megnevezése, az ingatlan pontos megjelölése, a vételár, a jogváltozás jogcíme, az állampolgárságra vonatkozó nyilatkozat stb.), ezeket azonban a meghatalmazásnak nem kötelező tartalmaznia, hiszen alaki (nem pedig formai) követelményeknek kell megfelelnie.

Térjünk rá arra, hogy mi kell még a fentieken túl ahhoz, hogy a meghatalmazást külföldről, hazautazás nélkül is meg tudják adni részünkre!

Az Inytv. szerint el kell fogadni azt a magánokiratba foglalt meghatalmazást is, amelyben a fél (a fenti példánknál maradva a meghatalmazó tulajdonos, azaz az ingatlan eladója) aláírását magyar külképviseleti szerv hitelesítette. A meghatalmazó tehát besétál egy külképviseletre, aláírja a meghatalmazást, amelyet aztán a diplomáciai testület hitelesít, ezt követően pedig elküldik a meghatalmazást Magyarországra.

Továbbra is a példánknál maradva, a meghatalmazott már Magyarországon írja alá az iratot, természetesen ezt az aláírást ellenjegyzéssel kell hitelesíttetni, hiszen a külképviseleti szerv aláírása csak a külföldön aláíró fél aláírásának hitelességét tanúsítja.

Érdekesség egyébként, hogy semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy egy íven kell szerepelnie a meghatalmazó és meghatalmazott aláírásának. Így elképzelhető az az eset is, hogy a meghatalmazó által külföldön aláírt és hitelesített okirat, valamint az itthon kelt meghatalmazást elfogadó ellenjegyzett nyilatkozat két külön papírlapon kerül mellékletként az adásvételi szerződés mellé.

INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS ÁFA-SZABÁLYOK 2019 – Konferencia

Ingatlanszabályok alkalmazása a közösségi jog tükrében
Időpont: 2019. január 24., csütörtök
Előadók:  Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Kesseő-Balogh Péter

Dr. Kesseő-Balogh Péter
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Mediátor | Alapító equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
peter.balogh@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja