Magánszemélyek külföldi tőzsdei befektetéseinek adózása, valamint a bitcoin és más kriptovaluták adóterhei

Szerző(k): Joó Gabriella | 2021.03.18 | Magánszemély adózása

A 2020. évi személyi jövedelemadó bevallási határidejének közeledtével komoly fejtörést okozhat a magánszemély befektetők külföldi tőzsdei ügyleteiből származó jövedelmeinek adózása. Adókötelezettségük megállapításához ugyanis mind a vonatkozó belföldi, mind pedig a nemzetközi adószabályokat alkalmazniuk kell. Különösen a virtuális valutákból származó haszon esetében nehézkes az adókötelezettség meghatározása, tekintve, hogy egyelőre az adójogszabályok nem tartalmaznak ide vonatkozó speciális rendelkezéseket.

Köztudott, hogy a NAV a nyilvántartásában szereplő adatszolgáltatások alapján mindenkinek készít adóbevallási tervezetet. Önállóan kell azonban a bevallást benyújtaniuk mindazoknak, akik olyan adóköteles bevételre tesznek szert, amelyek nem kifizetőtől származnak. A külföldön szerzett jövedelmek esetében tehát az adókötelezettség teljesítése a magánszemély feladata.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Munkahelyi kötelező SARS-CoV-2 védőoltás elutasításának jogkövetkezményei

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A külföldön realizált jövedelmekkel kapcsolatban fontos tisztában lenni azzal, hogy Magyarországon adókötelezettség merülhet fel. A magyar belső szabályok alapján ugyanis egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély adókötelezettsége nem csak a belföldi jövedelmek vonatkozásában, hanem a külföldről származó jövedelmek esetében is fennáll, azaz a magánszemélyt ún. „teljes körű adókötelezettség” terheli.

Első lépésben tehát a jövedelmet szerző magánszemély adóügyi illetőségét kell meghatározni. Az illetőséget egyrészt a vonatkozó magyar adójogszabályok, másrészt az érintett külföldi ország rendelkezései alapján kell megállapítani. Amennyiben mind a magyar, mind a külföldi állam saját belső joga szerint egy magánszemély belföldi illetőségűnek minősül, és van hatályos, a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény a két érintett ország között, akkor az illetőség kérdését a nemzetközi egyezmény szabályai alapján kell eldönteni.

A kétoldalú adóegyezmények határozzák meg azt is, hogy egy adott jövedelemtípus esetében az adóztatásra a magánszemély illetősége szerinti állam vagy a jövedelem forrása szerinti állam jogosult. Fontos tudni, hogy az érintett országok belső jogszabályai felett a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény szabályai élveznek elsőbbséget.

A befektetések adókötelezettségének meghatározása esetén tehát az illetőségen túl meg kell határozni azt is, hogy a kérdéses jövedelem milyen jövedelemkategóriába tartozik. A tőzsdei kereskedésből származó profit tekintetében a leggyakoribb jövedelemtípus az árfolyamnyereség, az osztalék és az ellenőrzött tőkepiaci ügylet. Adózás szempontjából pedig az egyik legingoványosabb terület a különböző virtuális pénzek, kripotovaluták adózása.

A fent említett jövedelemtípusok esetében nagyvonalakban a következőkkel érdemes tisztában lenni. Elöljáróban azonban fontos hangsúlyozni, hogy az egyes adóegyezmények rendelkezései eltérőek lehetnek, ezért minden esetben elengedhetetlen az adott konkrét egyezmény vizsgálata.

Az árfolyamnyereség jellemzően a magánszemély illetősége szerinti álamban adóztatható. Magyar illetőség esetén tehát a külföldön realizált árfolyamnyereség után az adót Magyarországon az Szja tv. rendelkezései szerint kell megállapítani.

Külföldi osztalékjövedelem esetében főszabály szerint szintén az illetőség országában merül fel adókötelezettség. Ugyanakkor az osztalék az osztalék forrása szerinti államban is bizonyos mértékig megadóztatható. Ilyen esetekben – a kettős adóztatás elkerülése érdekében – a külföldön megfizetett adót a Magyarországon fizetendő adóból a magánszemély levonhatja, szem előtt tartva az adott egyezményben meghatározott korlátot.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Az árfolyamnyereségből származó jövedelem és az osztalékjövedelem után a magánszemélynek 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetni kell a törvényi feltételek szerint.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmekre kedvezőbb, speciális adózási szabályok vonatkoznak. Az ügyleteken a veszteségek és nyereségek szembeállíthatók, tehát a nettó nyereség vonatkozásában merül fel adókötelezettség a törvényi keretek szerint. Az adóköteles jövedelmet az szja-fizetési kötelezettségen túl szociális hozzájárulási adó nem terheli. Nehézséget okozhat, hogy a külföldi befektetések esetében a magánszemélynek kell megvizsgálnia és szükség esetén hitelt érdemlően bizonyítania, hogy jövedelme valóban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül és így jogosult a kedvezőbb adószabályok alkalmazására.

Napjainkban egyre többen kereskednek kriptovalutákkal online platformokon keresztül. A magánszemélyként befektetési céllal vásárolt virtuális valuták esetében az eladásából származó jövedelmek adózására azonban sem a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmények, sem pedig a magyar Szja tv. nem tartalmaz speciális rendelkezéseket. A kriptovaluták adásvételéből származó jövedelmek adózására az adóegyezmények „egyéb jövedelem” szabályai adhatnak iránymutatást. Az ilyen típusú jövedelmet pedig kizárólag a magánszemély illetősége szerinti állam adóztathatja. Magyar adóügyi illetőség esetén tehát ezekben az esetekben is a magyar adószabályok alkalmazandók.

Az Szja tv. szerint a bitcoin és egyéb kriptovaluták nem minősülnek értékpapírnak. A kriptovaluta adásvételéből származó nyereség esetében nem alkalmazhatók sem az árfolyamnyereség szabályai, sem pedig az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmekre vonatkozó speciális rendelkezések. A kriptovaluta befektetési célú vásárlásából és később törvényes fizetőeszközre történő átváltásából származó jövedelem – eltérő rendelkezések hiányában – az összevont adóalapba tartozó ún. egyéb jövedelemként adóköteles, és ez esetben 15 százalék szja és 15,5 százalék szocho terheli.

Az adóköteles jövedelem kiszámítása és bevallása jó néhány „buktatót” rejt magában. Adóalapként a jövedelem 87 százalékát kell figyelembe venni, így a tényleges adóteher 26,535 százalék. Érdemes tudni, hogy egyéb jövedelem esetében a bevételnek nem része a jövedelem megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás. A nyereség meghatározásakor figyelemmel kell lenni a forintra történő átváltás speciális szabályaira is, valamint nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a jövedelem után negyedévente, az adott negyedévet követő hónap 12-éig adóelőleg-fizetési kötelezettség áll fenn.

Az adóköteles jövedelem meghatározásához tranzakciónként tételes nyilvántartás vezetése szükséges. A nyilvántartást alátámasztó háttérdokumentumokat pedig fontos megőrizni egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetére.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Joó Gabriella

Joó Gabriella
Ecovis Hungary Legal
Adótanácsadó | Adószakértő
Ecovis Hungary Legal, Personal Tax Services
gabriella.joo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja