Találtam az utcán egy húszezrest. Eltehetem?

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2018.05.24 | Ingatlan

Akár beismerjük, akár nem, a legtöbb ember legelső gondolata az, ha egy papírpénzt lát heverni az utca kövén: vajon figyelnek? Eltehetem észrevétlenül? Biztos vagyok benne, hogy sok esetben el is teszik, mihelyst meglátják.

Ezzel azonban hibát követnek el!

Talán kevesen tudják, de kidolgozott jogi procedúrája van a talált tárgyakkal történő rendelkezésnek. Ezt a folyamatot ismertetem röviden ebben a bejegyzésben. A döntést aztán úgyis a találó hozza meg!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) úgy fogalmaz, hogy aki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál, és azt birtokba is veszi, megszerzi annak tulajdonjogát. Ezt a tulajdonszerzést azonban két feltételhez köti a jogalkotó: addig nem a miénk a talált tárgy, amíg meg nem tettünk mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa, illetve a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül (élő állat esetén 3 hónapon belül) a dologért nem jelentkezik. Ha ezek a feltételek teljesültek, máris a miénk a talált dolog.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Mi a helyes eljárás, amit egy jogkövető, tisztességes állampolgár ilyenkor követni hivatott?

Nos, a találástól számított 8 napon belül le kell adni a találás helye szerint illetékes jegyzőnél a talált dolgot. Persze, amennyiben ismert előttünk az elvesztő személye, közvetlenül neki is adhatjuk. Képzeljük el a következő szituációt: a mozgólépcsőn közvetlen előttünk utazó leejti a pénztárcáját. Ekkor például nem kell a jegyzőhöz rohannunk (teljesen irreális lenne, nem is várja el a jogalkotó), hanem rögtön adjuk vissza a tulajdonosának, ez egy jogszerű magatartás.

Na de vissza ahhoz a talán gyakoribb változathoz, amikor nem tudjuk megállapítani, hogy kié lehet az előttünk heverő tárgy. A jegyzőnél történő leadáskor nyilatkoznunk kell, hogy igényt tartunk-e a talált dolog tulajdonára. A jegyző a talált dolgot, amennyiben tulajdonosának személye nem megállapítható, a leadást követő 3 hónapon át megőrzi. Ha ez az időintervallum eredménytelenül telik el, a dolog kiadásra kerül a találó részére. Ekkor viszont még vigyázzunk, a dolog nem a miénk! Az eredeti tulajdonos ezt követően még 9 hónapig „bejelentkezhet” nálunk a dologért, csak ezt követően rendelkezhetünk vele szabadon. Ebben a 9 hónapban a dolgot egyébként szabadon, az állag sérelme nélkül használhatjuk, a korlátozás mindössze annyiban áll, hogy nem idegeníthetjük el, nem terhelhetjük meg, illetve másnak nem engedhetjük át a használatát.

Egy kis kitérő szusszanásképpen: mi van akkor, ha kincset találunk? Egyáltalán mi az a kincs? Nos, a kincs egy olyan értékes dolog, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment. Ilyenkor a tulajdonjog az államot illeti meg első körben, persze ezért cserébe a dolog értékéhez mérten díjazásban részesül a kincset találó. Amennyiben a felajánlott kincsre az állam nemet mond, a dolog tulajdonjoga a találóé lesz.

Még egy dolgot tartok kifejezetten fontosnak a témánkat érintően: ha a dolgot közönség számára nyitva álló helyen (pl. vasútállomás váróterme) vagy tömegközlekedési eszközön találjuk, azt haladéktalanul kötelesek vagyunk átadni a hozzánk legközelebb eső alkalmazottnak (pl. a jármű sofőrének). Az ilyen dolog tulajdonjogára nem tarthatunk igényt, az ilyen dolog jogtalan eltulajdonítása egyszerű lopásnak minősül.

INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS ÁFA-SZABÁLYOK 2019 – Konferencia

Ingatlanszabályok alkalmazása a közösségi jog tükrében
Időpont: 2019. január 24., csütörtök
Előadók:  Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

Hogy a talált dolgokkal kapcsolatos szabályozás mennyire életszerű, nem tisztem itt és most minősíteni. Vajon hányan fognak egy talált papírpénzzel a jegyzőhöz fordulni? Ha pedig a jegyzőhöz fordulnak, vajon hány ember tudja majd bizonyítani, hogy az elhagyott pénz az ő tulajdonát képezi? Persze nem csak pénzt találhat az ember, egy véletlenül elhagyott háziállat például bizonyosan hiányozni fog a tulajdonosának.

Kiegészítésként még annyit, hogy a találás, mint olyan, kizárólag ingó dolgok tekintetében értelmezhető, ingatlant természetesen nem lehet „találni”, hiszen az soha nem uratlan dolog. Az ingatlannak mindig van ingatlan-nyilvántartásbeli tulajdonosa (még ha jó ideje halott is, örököse biztosan van – végső esetben az állam), így ezt nem találásnak, hanem elbirtoklásnak nevezzük. Az elbirtoklás másfajta, jóval összetettebb jogintézmény, ezért ennek egy külön cikket szentelek majd a jövőben.

Mindenesetre most már tudja az olvasó, hogy mi a jogszerű és erkölcsileg is megfelelő eljárási rend találás esetére, és csak remélni tudom, hogy a helyes döntést hozza meg, ha a véletlen ilyen helyzetbe sodorja.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Kesseő-Balogh Péter

Dr. Kesseő-Balogh Péter
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Mediátor | Alapító equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
peter.balogh@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja