Tanú az okiraton – jövőre másképpen!

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2017.10.05 | Ingatlan

„Tudja, Pelikán elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit.” – hangzik el a jól ismert történelmi szlogen A tanú című, Bacsó Péter klasszikusban. Ebben a bejegyzésben azonban nem arról a bizonyos tanúról lesz szó és Kállai Ferenc felejthetetlen főszerepéről, helyette az okirati tanúzás alapvető szabályait tekintjük át, mely ismeretek most különösen aktuálisak, mivel 2018. január 1. napjával hatályba lép az új Polgári Perrendtartásról szóló törvény (új Pp.).

Mielőtt belevágunk, visszautalnék egy korábbi bejegyzésemre, ahol érintőlegesen már szóba került az okirati tanúzás, mint hitelesítési forma, illetve az is, hogy a „mezei” okiratból két tanú hitelesítésével teljes bizonyító erejű magánokiratot varázsolhatunk.

Elsőként fektessük le az alapokat. Mit is jelent az, ha egy irat teljes bizonyító erejű magánokirat? Annyit, hogy az ellenkező bizonyításáig bizonyítékul szolgál arra, hogy az okirat kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg a tartalmát elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. Érdekesség, hogy míg a jelenleg néhány hónapig még hatályos, hamarosan már csak régi Polgári Perrendtartásról szóló törvényként (régi Pp.) emlegetendő jogszabály nem nevesíti kifejezetten a vonatkozó szakaszában a teljes bizonyító erejű magánokiratot, addig az új törvényben külön fejezetcímet kapott ez a kifejezés.

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 12.900 Ft helyett 9.900 Ft

Hogy is néz ki az okirati tanúzás a jelenleg még hatályos régi Pp. szerint? Az okiraton fel kell tüntetni az „előttünk, mint tanúk előtt” kifejezést, ez alá pedig a tanú nevét, címét, valamint saját kezű aláírását kell elhelyezni. Két tanú szükséges az okirat teljes bizonyító erejéhez. Az okiraton tett aláírásukkal a tanúk – csúnya szóismétléssel élve – tanúsítják, hogy az okiratot a kiállítója előttük írta alá, vagy az azon szereplő aláírást magáénak ismerte el és a szerződéses akaratának megfelelő tartalmú maga az okirat. Arra nem tér ki a jelenleg hatályos jogszabály, hogy a címnek nyomtatott vagy kézzel írt formában kell szerepelnie az iraton, ahogy arra sem, hogy az aláírás mellett a tanú nevét olvashatóan is fel kell-e tüntetni.

Az új Pp. gyökeres változást hoz a fentiekben.

Kifejezett követelményként írja elő azt, hogy a tanúk ne csak az aláírásukat helyezzék el az iraton saját kézzel, hanem az olvashatóan írt nevüket és lakóhelyüket (ennek hiányában tartózkodási helyüket) is. Miért is van erre a változtatásra szükség? Vélhetőleg a jogalkotó ezzel is csökkenteni akarta annak kockázatát, hogy megkérdőjelezhető tartalmú és alakiságú magánokiratok kerüljenek a jogalkalmazás gépezetébe, ezáltal a bíróságok elé.

Ügyvédeknél is bevett gyakorlat egyébként, hogy okirati tanúk igénybevételével érik el azt, hogy teljes bizonyító erőt nyerjen egy okirat, feltéve persze, ha nem előírás az adott okirati fajtára az ügyvédi ellenjegyzés (ezzel részletesen foglalkoztunk már egy korábbi cikkben). Nos, jó esetben ilyenkor nincs kérdés, az ügyvéd ismeri (legalábbis ismernie kell) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ezáltal az okirati tanúzás minden alaki és tartalmi követelménynek meg fog felelni. Azonban mégiscsak több olyan, tanúk aláírásával ellátott magánokirat készül Magyarországon, amelyet ügyvédi segítség nélkül alkotnak meg a felek, ebben az esetben pedig – világos, egyértelmű iránymutatás nélkül – a felek közötti későbbi jogvita esetében már azon is vita bontakozhat ki, hogy egy okirat teljes bizonyító erővel bír-e vagy sem. Ennek pedig ott van jelentősége, hogy a perben melyik felet terheli a bizonyítási teher, másként kinek kell és pontosan mit bizonyítania. Ha például egy kölcsönügyletből vita van és csak a felek által aláírt okirat áll a kölcsön nyújtójának a rendelkezésére – aminek a valódiságát az adós a perben vitatja – ebben az esetben a pénze után futó hitelezőnek kell bizonyítania az ügylet létrejöttét (írásszakértővel, tanúkkal stb.) Ha viszont ugyanezen ügyben a hitelező egy teljes bizonyító erejű magánokirattal perli az adósát, aki vitatja az okiratban foglalt ügylet létrejöttét, az aláírását, nos ebben az esetben a bizonyítási teher megfordul, az adósnak kell bizonyítania a bíróság előtt, hogy az ügylet mégsem jött létre érvényesen.

Micsoda különbség pénzben, időben, energiákban és perbeli esélyekben!

Előfordult, hogy egy iraton a tanúk elhelyeztek egy címet, valamint egy olvashatatlan aláírást, a bíróságnak pedig ez alapján kellett értékelnie az okiratot. Előfordult az is, hogy az olvashatatlan aláírás miatt a tanú felkutatása meghiúsult a bírósági perben. Ezek a kiragadott példák nyilvánvaló nehézségeket és felesleges többletmunkát okoztak, esetenként pedig az igazságszolgáltatás kerekeinek megakasztását eredményezték.

A fentiekből következhetett a jogalkotó abbéli szándéka, hogy a tanú személye könnyebben beazonosítható legyen, erre pedig a legjobb eszközként azt látta, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirat elnevezés kiérdemléséhez előírja, hogy a két tanú az aláírás mellett saját kezűleg, olvashatóan tüntesse fel azon a nevét, valamint a lakóhelyét.

Mikor már azt gondolnánk, hogy értjük, itt az újabb fordulat: ugyan még nem került elfogadásra, de jelenleg már parlamenti előterjesztésre vár a T/17563 számú törvényjavaslat, amely az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. számú törvény hatálybalépésével összefüggő törvények módosításáról szól. A salátatörvény tervezete szerint – többek között – az új Pp. jelenleg elfogadott és ezen cikkben is tárgyalt szövegén még a hatályba lépés előtt változtatna. Az új rendelkezés már nem írná elő azt a követelményt, hogy a tanúk lakcíme, valamint neve kézzel írva kerüljön feltüntetésre az okiraton, mindössze az olvashatóság kritériumát támasztaná ezen adatokkal szemben.

Eszerint szabályos okirati tanúzásnak felelne meg a nyomtatott betűs név és nyomtatott betűs lakcím, a saját kezű aláírással kiegészítve.

A fenti gondolatokat tehát az új Pp elfogadott, feltehetőleg még idén módosuló, de csak 2018. január 1. napjától hatályosuló rendelkezései ihlették figyelem felhívó szándékkal és gyakorlati útmutatóként.

Mert cikkünk tanulsága szerint, ha okiratba foglalunk egy megállapodást nem mindegy, hogy milyen okiratban tesszük ezt, ha meg tanúként írunk alá egy okiratot nem mindegy, hogy hogyan tesszük azt.

INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS ÁFA-SZABÁLYOK 2019 – Konferencia

Ingatlanszabályok alkalmazása a közösségi jog tükrében
Időpont: 2019. január 24., csütörtök
Előadók:  Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

Ossza meg ismerőseivel:

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Kesseő-Balogh Péter

Dr. Kesseő-Balogh Péter
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Mediátor | Alapító equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
peter.balogh@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja