Társasházi Monopoly II. – Jó ötletekkel tele van a padlás! Vagy mégsem?

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2018.06.28 | Ingatlan

Sok budapesti (vagy akár vidéki) társasház rendelkezik nagy, kihasználatlan padlástérrel, így sok lakóközösséget érinthet a lent kifejtett probléma, ezért fontosnak tartom, hogy kicsit közelebbről megvizsgáljuk a többnyire csak lomok tárolására használt padlástér jogi jellegét, illetve az azt körüllengő összetett, viszont néhol ellentmondásos szabályozást.

Kezdjük egy kis fogalommagyarázattal! Mi is pontosan a padlás?

A padlás egy köznyelvben elterjedt elnevezés, jogilag nincs egzakt definíciója, mindössze egy helyen tesz említést róla az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK): a tetőtér fogalmánál említi, ebből vezethető le, hogy a beépített tetőtér előtti állapotot kell érteni a padlástér alatt.

Vizsgáljuk meg azt is, hogy mi a tetőtér!

Az OTÉK szerint a tetőtér fogalma: az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja (padlás járófelülete) és a magas tető szerkezetének (a vízszintes szarufa) alsó síkja közötti, minden irányból épületszerkezettel körülzárt tér. A beépítés előtti padlástér az OTÉK szerint tehát még nem tetőtér, mert a padlástér még nem körülhatárolt épületszerkezettel (fallal és a felső, záró födémmel).

Hogy a bevezetőmben már felvezetett ellentmondást megértsük, a helyiség OTÉK által meghatározott fogalmával is tisztában kell lennünk: a helyiség rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével(!).

Az OTÉK szerinti tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség (helyiségek), helyiségcsoport (helyiségcsoportok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása. Az OTÉK alapján tehát a beépítetlen padlástér nem egyenlő a tetőtérrel, azaz nem beszélhetünk fogalmilag (új) helyiségről sem (nincsenek új épületelemek, falak és födém), nincs tehát új építményszint (emeletszint) sem.. .

De hogy miért van ennek jelentősége?

Ahhoz, hogy egy padlásteret be tudjunk jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba önálló helyrajzi szám alatt, ezzel kiemelve azt a társasházi lakóközösség közös tulajdonából, feltétlenül szükségünk van egy úgynevezett hatósági bizonyítványra, amelyet az illetékes építésügyi hatóság bocsát rendelkezésünkre. Ha önálló ingatlanként tartható nyilván a padlástér, akkor viszont az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) rendelkezései szerint lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségnek kell lennie, egyebet ugyanis nem lehet egy társasház kapcsán külön tulajdoni lapon szerepeltetni. Így elméletileg nem lehet a padlástérre, mint önálló ingatlanrészre hatósági bizonyítványt sem kiadni, mivel nem minősül helyiségnek az építésügyi jogszabályok szerint. Ennek hiányában pedig meghiúsul a padlástér önálló lapon történő ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzése.

Remélem sikerült közérthetően rávilágítanom a jogalkotó pontatlan fogalomhasználatából és a diszharmonikus jogalkotásból (az OTÉK és az Inytv. ellentmondása) eredő problémára. Míg az OTÉK szerint nem minősül a beépítetlen tetőtér (padlás) nem lakás céljára szolgáló helyiségnek, az Inytv. alapján mégis bejegyezhető lenne a padlás, mint nem lakás céljára szolgáló helyiség (egyéb helyiség). De a sikeres ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kötelezően csatolni kell(ene) azt a hatósági bizonyítványt, amiben az építésügyi hatósági igazolja, hogy a bejegyeztetni kívánt helyiség az építésügyi szabályoknak is megfelel, azaz helyiségnek minősül. Helyiség vagy nem helyiség, ez itt az alapkérdés.

A sorozat következő, befejező részében az idevágó ingatlan-nyilvántartási szabályokat próbálom kicsit részletesebben elemezni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.