www.jogbitorlas.hu – Mire ügyeljünk a domain név kiválasztásakor?

Szerző(k): Dr. Kálmán Kinga | 2017.12.07 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Egy webshop elindítása során a későbbi sikeresség szempontjából meghatározó jelentőségű – és súlyánál fogva gyakran végtelennek tűnő brainstormingot igénylő – kreatív feladat az online üzletünk elérését biztosító domain név kiötlése.

Ha felvillan az isteni szikra és megszületik a nagy ötlet, a Heuréka!-pillanat hevét nyomban lehűtheti a bennünk megszólaló kisördög: ugye nem foglalt már ez a név? Nos, az ördög ezúttal is a részletekben rejlik, vegyük hát sorra milyen szabályok védik a domain nevek jogosultjait, illetve milyen következményekkel kell számolnia a jogellenes névhasználóknak!

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a .hu alatti domain név regisztrációs eljárása során az ún. domain delegálást végző szolgáltató a jogszabályoknak megfelelő névválasztásért minden felelősséget az igénylőre hárít, aki a lehető legnagyobb gondossággal köteles eljárni a kiválasztás során. Ezen kötelezettséghez némi támpontot adva rögzíti a Domainregisztrációs Szabályzat, hogy a névválasztás során elvárható az igénylőtől a cégjegyzék, illetve a védjegy adatbázis ellenőrzése is.

A névhasználatot biztosító jogvédelmi eszközök közül a legerősebb oltalmat a domain név védjegyként való lajstromozása garantálja, ugyanis a nyilvántartásba vétellel a lajstromozást végző hatóság elismeri az adott domain név megkülönböztető képességét és fontos jogosítványokban részesíti a védjegy jogosultját. Ennélfogva a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenysége körében az engedélye nélkül használ a védjeggyel azonos vagy összetéveszthető domain nevet, ráadásul a védjegybitorlásnak büntetőjogi következményei is felmerülhetnek.

A védjegyoltalomban részesített domain nevek adatbázisát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala weboldalán találhatjuk, ahol ingyenesen ellenőrizhetjük, lajstromozásra került-e már az ötletünkhöz hasonlító elnevezés.

Visszatérve a domain név igénylőjének fent említett kötelezettségeihez, vizsgáljuk meg miért szükséges a cégjegyzék ellenőrzése is: a Ptk. 2:43. § f.) pontja ugyanis a személyiségi jogok sérelmeként külön nevesíti a névviseléshez való jog megsértését.

A névviseléshez való jog mind a természetes, mind a jogi személyeket megilleti, ezért ha olyan domain nevet regisztrálunk és használunk, amely azonos vagy hasonló valamely személy nevéhez, akkor a személyiségi jogok megsértésének szankcióit kockáztatjuk. A cégnyilvántartás adatainak ellenőrzésével világos képet kaphatunk, hogy az ötletünk nem került-e valamilyen formában felhasználásra egy cégnévben, illetve ha mégis, akkor hozzájárulásukat kérhetjük a domain név jogszerű használatához is.

Végezetül mindenképp említést kell tennünk a kereskedelmi név oltalmáról, amit ugyan nehezebb meghatározni és adatbázisban sem lehetséges ellenőrizni, következményeinek súlyát tekintve mégis egyenértékűnek tekintendő az imént vizsgált jogosultságokkal.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tptv.) 6. §-a szerint tilos olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni. A bírói gyakorlat értelmezése szerint a kereskedelmi név egy olyan megjelölés, amely alkalmas a fogyasztók számára az adott szolgáltatást nyújtó személyének azonosítására, és ebből adódóan az azonos szolgáltatást nyújtó személyektől való megkülönböztetésére.

Miként azt a Kúria is megállapította már, adott esetben a domain névhez is kapcsolódhat olyan minőségű megkülönböztető képesség, amelynél fogva az már a jogosult kereskedelmi nevének tekinthető. A kereskedelmi név sérelmével járó domain név használata az ún. jellegbitorlás, ami nemcsak a kereskedelmi név jogosultjának fellépését, hanem a versenyjogi hatóság vizsgálódását is eredményezheti.

Amennyiben tehát felmerül bennünk a gyanú, hogy domain névválasztásunkkal egy, az előbbiekben bemutatott jogvédelemmel érintett elnevezés sérelmét valósítanánk meg, az ötlet sutba dobása előtt érdemes lehet felvenni a kapcsolatot a jogosulttal a beleegyezése érdekében, amivel jogszerűvé válhat webshopunk potenciális domain nevének használata.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.