Aláírtuk a papírokat, de még nem jegyezték be a cégem! – Amit az előtársaságról tudni érdemes

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Pál Gergely Csaba | 2019.03.21 | Cégjog

Mindennapos rutinfeladatnak tűnik egy új gazdasági társaság megalapítása, és az új tulajdonosok jellemzően nem is fordítanak nagy figyelmet arra a rövid időszakra, amely a cég alapításáról szóló dokumentumok aláírása és a társaság jogerős cégnyilvántartásba történő bejegyzése, vagyis a cégbíróság végzésének kibocsátása között telik el.

Erről a rövid időszakról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései szólnak. A gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működik. Az előtársasági jelleget a társaság iratain és jognyilatkozatain minden esetben fel kell tüntetni, vagyis a cégnév után a „bejegyzés alatt” kifejezést vagy a „b. a.” rövidítést kell alkalmazni.

Az előtársaságra az alapítandó társasági forma szabályai vonatkoznak. Az előtársasági lét egy függő jogi helyzetet eredményez, amely a létesítő okirat ellenjegyzésétől a társaság jogerős bejegyzéséig vagy nyilvántartásba vételének jogerős elutasításáig tart.

A cégnyilvántartásba vételi kérelem benyújtását követően az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytathat. A gazdasági tevékenység megkezdése természetesen nem kötelező, azt a társaság alapítói döntik el, hogy megkezdik-e működést az előtársasági szakaszban vagy sem. Ugyanakkor az (elő)társaság szervei már működésbe lépnek, így például a társaság legfőbb szerve már hozhat határozatokat, a vezető tisztségviselők képviselhetik a társaságot, annak nevében és javára szerződéseket köthetnek. Megjegyezzük azonban, hogy az üzletszerű gazdasági tevékenység nem kezdhető el attól a pillanattól fogva, hogy az ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyzi, illetve a közjegyző közokiratba foglalja a létesítő dokumentumot, azt csak azt követően lehet, hogy a társaság cégbejegyzés iránti kérelmét az illetékes cégbíróságnál már benyújtották.

Ezt követően az előtársasági létszak kétféleképpen zárulhat le. Az egyik eset szerint, ha az illetékes cégbíróság a társaságot jogerősen bejegyzi a cégnyilvántartásba, az előtársasági jelleg automatikusan megszűnik és a társaság már „végleges” gazdasági társaságként folytatja tovább a tevékenységét. Fontos, hogy az előtársasági időszakban szerzett jogok és kötelezettségek mindenféle külön jóváhagyás nélkül automatikusan a bejegyzett társaságot illetik meg, illetve terhelik.

A másik esetben pedig a cégbíróság jogerősen elutasítja a gazdasági társaság bejegyzését, és ezzel az előtársaság minden további jogcselekmény nélkül megszűnik.

Az előtársaságra és a végleges gazdasági társaságra irányadó szabályok között a Ptk. eltérésként rögzíti, hogy (i) az előtársaság tagjai személyében kizárólag jogszabályon alapuló változás következhet be (ilyen pl. a tag halála vagy megszűnése), (ii) tag kizárására irányuló per nem kezdeményezhető, (iii) az előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat, és abban tagként nem vehet részt, (iv) a létesítő okirat módosítására – a nyilvántartó bíróság, valamint a hatósági engedély kiadására jogosult szerv felhívása teljesítésének kivételével – nem kerülhet sor, (v) átalakulás, egyesülés, szétválás, valamint jogutód nélküli megszűnés nem határozható el.

Abban az esetben, ha az illetékes cégbíróság a gazdasági társaság nyilvántartásba vételét jogerősen elutasítja, úgy az erről való tudomásszerzés után az előtársaság a működését késedelem nélkül köteles megszüntetni. E kötelezettség megszegésével okozott károkért az előtársaság vezető tisztségviselői a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelnek.

Ha a gazdasági társaság nyilvántartásba vételét az illetékes cégbíróság jogerősen elutasítja, úgy az előtársaság által vállalt kötelezettségeket a létrehozni kívánt társaság rendelkezésére bocsátott vagyonból kell teljesíteni.

Lényeges felelősségi szabály, hogy az előtársaság ki nem egyenlíthető követeléseiért az alapítók harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni. Így ilyen esetben a teljesítés bármelyik alapítótól követelhető. Minden alapító az egész követeléssel tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a harmadik személyekkel szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.