Mit tehetünk a hatékony verseny védelmében?

Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea, Dr. Csepy Dorottya | 2019.12.05 | Közbeszerzés

A verseny tisztaságának követelménye a Kbt. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelv, egyúttal az eljárás valamennyi szereplője által érvényesítendő kritérium.

A Kbt. alapelvi követelményként írja elő, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Jóllehet a kereskedelmi élet kimeríthetetlen fantáziája napról napra vet fel újabb cselekményeket, amelyeket a tisztességes kereskedők erkölcsi érzéke az üzleti tisztességbe ütközőnek tart”[1], a közbeszerzési eljárásban a közpénzek felhasználására tekintettel mintegy generálklauzulaként érvényesülő előírás a verseny tisztaságának és az esélyegyenlőségnek az elve.

Szükséges megjegyezni, hogy az alapelvek kizárólag akkor válhatnak az eljárás jogszerűségének fokmérőivé, ha valamely magatartás a tételes rendelkezések szerint nem ítélhető meg[2]. Abban az esetben, ha konkrét jogszabályhely nem áll a jogalkalmazó rendelkezésére, az alapelvek kisegítő, mögöttes rendelkezésként vehetők figyelembe[3]. A verseny tisztaságához és az esélyegyenlőséghez kapcsolódó ilyen konkrét szabály különösen a Kbt. 25. §-ában az összeférhetetlenségre, a Kbt. 36. §-ában a gazdasági szereplőkre, valamint a Kbt. 65. § (3) bekezdésében az alkalmassági követelményekre vonatkozó előírás.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Online banki azonosítóink biztonsága – konkrét esetleírással jelszavaink kezelésének gyengeségeiről.

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Tekintettel arra, hogy az eset összes körülményének vizsgálata szükséges ahhoz, hogy valóban sérültek-e alapelvi vagy tételes jogi rendelkezések, a következőkben a Közbeszerzési Döntőbizottság közelmúltban hozott határozatain keresztül szemléltetjük azokat a helyzeteket, melyek jogsértés esetén az ajánlatkérőt különös döntési helyzet elé állíthatják:

A D.344/2019. sz. jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérője az eljárást megelőzően három gazdasági szereplőtől kért indikatív ajánlatot. A közbeszerzési eljárásban mindezen gazdasági szereplők külön-külön forintra pontosan ugyanazt a nettó ajánlati árat rögzítették felolvasólapjukon, amelyet a korábban rendelkezésre bocsátott indikatív ajánlatban megajánlottak. A fentiekre tekintettel az ajánlattételi határidőt követően előállt az a helyzet, hogy a legkedvezőbb ajánlattevő által megajánlott nettó ajánlati ár forintra pontosan megegyezett a közbeszerzési eljárás becsült értékével és az ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezet összegével.

A Döntőbizottság megvizsgálta az indikatív ajánlatokat, valamint a közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatokat és megállapította, hogy az érintett ajánlattevők az indikatív ajánlataikat a közbeszerzési dokumentumok részeként rendelkezésre bocsátott közbeszerzési műszaki leíráshoz tartozó árazatlan költségvetéssel szinte teljesen megegyező tartalmú árazatlan költségvetés alapján készítették el és nyújtották be. A Döntőbizottság álláspontja szerint tényként megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont gazdasági szereplők ezáltal olyan többletinformációkhoz jutottak, amely sérti a verseny tisztaságára vonatkozó alapelv érvényesülését.

A jogsértés szempontjából releváns és jogalkalmazás szempontjából előremutató a Döntőbizottság álláspontja, miszerint ajánlatkérő nem mutatta be okszerűen, hogy miért nem kérdezett rá a szembetűnő egyezésekre, ajánlatkérő ugyanis köteles lett volna szükséges intézkedésként írásban rákérdezni az egyezőségre, annak okára és csak a birtokában lévő adatok és információk alapján dönthetett volna arról, hogy a közbeszerzési eljárásban sérült-e a verseny tisztasága, illetve ezen információ birtokában dönthetett volna további eljárási cselekményekről.

A Döntőbizottság a D.229/21/2018. sz. határozatában arra a megállapításra jutott, hogy az a tény, hogy az érintett eljárásban benyújtott ajánlatok készítője megegyezik, továbbá rövid időbeli eltéréssel készültek a dokumentumok, arra utal, hogy az egyes gazdasági szereplők összehangoltan, egymás megajánlásairól tudva vettek részt az eljárásokban, kizárva ezzel a tényleges verseny érvényesülését.

A D.319/2019. sz. jogorvoslati eljárás alapjául szolgáló eljárásban az ajánlatkérő által elkészíttetett árazott költségvetés és a nyertes ajánlattevő által készített költségvetés nagyfokú egyezőségére tekintettel a Döntőbizottság úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a két költségvetés ilyen mértékű egyezőségének a magyarázatául nem szolgálhat az az érvelés, hogy az eljárás előkészítésében részt vett tervező és a nyertes ajánlattevő szükségszerűen ugyanazon hivatkozott források alapján határozhatta meg az árazott költségvetés adatait. Jelen esetben az ajánlatkérő akkor járt volna el a Kbt. 25. § (1) bekezdésének megfelelően, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatát a bírálat folyamán a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzet észlelésekor a Kbt. 2. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja, mivel nem tartotta tiszteletben az ajánlattétele során a verseny tisztaságát a közbeszerzési eljárás során.

ADATVÉDELEM (GDPR) Videókonferencia/E-learning

A hazai és az európai gyakorlat
Videókonferencia (Videók hossza: 495 perc)

Oktatók: Dr. Bölcskei Krisztián, Dr. Dvorán Gabriella
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 20.900 Ft + áfa helyett 16.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Végezetül, a D.66/2019. sz. jogorvoslati eljárás tárgya a fentiekhez hasonlóan az volt, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlati ára megegyezett az ajánlatkérő által meghatározott becsült érték összegével, továbbá a benyújtott árazott költségvetés valamennyi tétele megegyezett a becsült érték meghatározására szolgáló tervezői költségvetés tartalmával. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jelen esetben sem tett meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

A közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője arra hivatkozott, hogy az egyes munkanemenkénti költségeket a szakmai gyakorlat és a hasonló beruházások során megismert, elfogadott költségkalkulációk alapján dolgozta ki, a kivitelezés becsült értékéből visszaszámolva. Mindezen érvelést azonban a Döntőbizottság nem fogadta el, hivatkozással arra, hogy 492 db költségelem teljes egyezősége akkor is kizárt, ha a költségalkotó szakmailag kifogásolatlanul felkészült és ismeri az összes számítási módszert, mivel megszámlálhatatlan mennyiségű eredményre juthatott volna a konkrét és részletes költségvetési adatok ismeretének a hiányában.

Szükséges megjegyezni, hogy ez utóbbi jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság azért nem állapította meg a Kbt. 2. § (1) bekezdésének a megsértését, azaz az alapelvi jogsértést, mert a hivatalból kezdeményező nem jelölt meg olyan többletmagatartást, amellyel az ajánlatkérő a tételes jogszabályi rendelkezésen (a Kbt. 25. § (1) bekezdése) kívül ezen alapelvi rendelkezést, így a verseny tisztaságának alapelvét is megsértette volna.

Összegezve jelen bejegyzésünket, a fent ismertetett határozatok a jogsértés tényének megállapításán túlmenően, eligazításul szolgálhatnak a jogalkalmazók számára a jogorvoslati határozatokban ismertetett jogsértéshez hasonló helyzetek megelőzése, elhárítása, illetve következményeik enyhítése érdekében.

[1] Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog tankönyve. Bp., 1938. Grill., 48.o.

[2] Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV.37.197/2008/6.

[3] Fővárosi Ítélőtábla Kf. 27.331/2010/3.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Dr. Szigeti-Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja