Halottakról (nem csak) jót vagy semmit

Szerző(k): Dr. Kálmán Kinga | 2018.08.02 | Adatvédelem

A cím alapján joggal gondolhatja az olvasó, hogy öröklési vagy esetleg kegyeleti joggal foglalkozó cikkbe botlott, de bármennyire is meglepő, az adatvédelem áll a témánk középpontjában.

Mégis hogy jön az adatvédelem az elhunytakhoz?

Nos, nem kell elrugaszkodnunk a valóságtól, hogy meglássuk a kérdés aktualitását, hiszen elég, ha csak belegondolunk, hány rokonunk rendelkezik közösségi oldallal és vajon mi lesz ezekkel a profilokkal, ha elhagyják szeretteink ezt a világot.

Az adatvédelem idei évi reformját jelentette a GDPR, mely meglehetősen felbolygatta az adatkezelők és adatfeldolgozók életét, illetve talán kissé tudatosabbá tette az érintett magánszemélyek viselkedését is. Ám ez a szabályösszesség nem rendelkezett arról, hogy mi lesz az érintettek adataival, ha elhaláloznak az adatkezelés ideje alatt.

Az Országgyűlés által 2018. július 17-én elfogadott Info törvény novella ezt a hiányt is igyekezett pótolni és új elemként megteremtette a magyar adatvédelmi jogban a halált követő érintetti jogok intézményét.

A szabályozás lényege, hogy az adatkezeléssel érintett egyén halálát követő 5 évig meghatározott személyek jogosulttá válnak arra, hogy az elhunytat még életében megillető egyes érintetti jogokat az illető halála után is teljes jogkörrel érvényesítsék.

Ilyen jogosítvánnyal elsődlegesen azok a gyászolók rendelkeznek, akiket az érintett erre még életében – közokiratban vagy teljes bizonyító erejű okiratban – az adatkezelőnél tett nyilatkozattal felhatalmazott. Általános jellegű felhatalmazásra nincs mód, eseti jelleggel kell rendelkezni ezen szándékról.

A meghatalmazottak – az érintettel azonos módon – kérhetnek tájékoztatást az adatkezelőtől arra vonatkozóan, hogy folyik-e az elhunytat érintő adatkezelés, és ha igen, milyen feltételek mentén rendelkeznek helyesbítés- és kiegészítés-kérési joggal, gyakorolhatják a törléshez, illetve a korlátozáshoz való jogot, valamint tiltakozhatnak a jogos érdeken alapuló adatkezelések ellen.

Meghatalmazott hiányában sincsenek védőpajzs nélkül az elhunytak, ilyenkor a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók, közülük is az elsőként fellépők járhatnak el – igaz korlátozottabb keretek között – az érintett „képviseletében”.

A rokonok elsődlegesen helyesbítést és kiegészítést kérhetnek, illetve tiltakozási joggal léphetnek fel, de jogellenes adatkezelés esetén a törlés és korlátozás lehetősége is rendelkezésükre áll.

Ahhoz, hogy a „halotti” jogokat gyakorolhassa az arra jogosult, halotti anyakönyvi kivonatra vagy a halál tényét megállapító bírósági határozatra van szüksége, illetve természetesen igazolni kell a személyazonosságot – és szükség esetén a hozzátartozói minőséget is – közokirattal.

Végül, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy rokoni kapcsolat alapján élvezhetjük-e egyáltalán a fenti jogosítványokat, megkereshetjük az adatkezelőt ennek tisztázása érdekében, aki csak akkor tagadhatja meg a választ, ha ezt az érintett még életében kérte.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.