Társasház-alapítás előzetes tényének feljegyzése

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2021.02.04 | Ingatlan

A társasház-alapítás előzetes tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, valamint a társasház bejegyzését gyakran összekeverik, ezért érdemes röviden bemutatni, hogy az előbbi milyen joghatásokkal rendelkezik, és mennyiben különbözik a társasház bejegyzésétől.

Elsőként azt fontos leszögezni, hogy a társasház-alapítás előzetes tényének feljegyzésére akkor kerülhet sor, amikor az épület még nem létezik, vagyis csak a telek áll rendelkezésre.

Ez utóbbi esetben a társasház-alapítás ténye feljegyezhető az ingatlan tulajdoni lapjára, még akkor is, ha az Inytv. 17. § (1) bekezdése egyébként nem tartalmazza a felépítendő épületre vonatkozó társasház-alapítás tényét, mint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogilag jelentős tényt.

Az Inytv. vhr. 4. § (2) bekezdése azonban kimondja, hogy a tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó olyan egyéb tényeket, amelynek feljegyzését törvény elrendeli.

Ilyen törvényi rendelkezést tartalmaz a Társasházi tv. 7. § (1) bekezdése is. Az Inytv. vhr. 53. § (4) bekezdése ezzel összefüggésben úgy rendelkezik, hogy felépítendő épületre vonatkozó társasház-alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részén kell feltüntetni.

Itt kell megjegyezni azt is, hogy a jogszabály az előzetes alapítás tényéhez nem társít olyan jogkövetkezményt, hogy az – a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényéhez hasonlóan – a társasház majdani megalapításának ranghelyét biztosítaná.

Tehát míg az Inytv. vhr. 32. § (3) bekezdése alapján a tulajdonjog megszerzésekor a vevő tulajdonjogát a tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényének rangsorában kell bejegyezni, a társasház bejegyzésének, az egyes társasházi külön lapok megnyitásának ranghelyét nem az előzetes alapítás ténye, hanem a társasház-bejegyzés iránti kérelem előterjesztésének időpontja fogja meghatározni.

A fentiekből eredően, amennyiben társasház bejegyzésére irányuló kérelmet nyújtanak be, és annak elbírálását a tulajdoni lapon szereplő elintézetlen széljegyeket megelőző rangsorban kívánják, akkor szükséges az Inytv. 44. § (2) bekezdése iránti rangsorcsere-kérelem benyújtása függetlenül attól, hogy az előzetes alapítás ténye szerepel-e a tulajdoni lapon, vagy sem.

A társasház-alapítás szándékának feljegyzésekor a földhivatal nem nyit társasházi törzslapot és társasházi különlapokat. Erre csak később, a társasház bejegyzésével egyidejűleg kerül majd sor külön kérelem alapján.

Ebből következik, hogy tulajdonjogi értelemben az alapítási szándék feljegyzésével még nem jön létre társasház. Az ingatlan a társasház jogi jellegét akkor nyeri el, ha az építkezés befejezése után a társasházat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.

A társasház-alapítás feljegyzését követően a feljegyzett alapítás – mint jogi tény – azonban kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.

Hogy ez pontosan mit jelent, arról a törvény szövege nem ad eligazítást, azonban az ítélkezési gyakorlat szerint ebből az következik, hogy az alapítási szándék feljegyzését követően az ingatlanra jogot szerzők (például új tulajdonosok) azzal a teherrel szereznek jogot, hogy az ingatlanon társasházat fognak alapítani.

E kötelezettségből fakadóan kötelesek megtenni a társasház-alapításhoz esetleg szükséges nyilatkozatokat, tűrni annak bejegyzését.

Abban az esetben, ha a szükséges nyilatkozat kiadását megtagadják, akkor nyilatkozatukat a Ptk. 6:184. §-a alapján bírósági ítélet pótolhatja.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.