A protektor (Bejegyzés No. 7.)

Szerző(k): Dr. B. Szabó Gábor | 2017.07.20 | Bizalmi vagyonkezelés

Ha a vagyonrendelő „az ügy ura” (lsd. 4. sz. bejegyzés), a vagyonkezelő „az ügy motorja” (lsd. 5. sz. bejegyzés), a kedvezményezett „az ügy értelme” (lsd. 6. sz. bejegyzés), akkor a protektor „az ügy felügyelője”. A protektor, a kedvezményezetthez hasonlóan, nem alanya (részese) a bizalmi vagyonkezelési (bvk.) szerződésnek. Ő egyértelműen és kizárólag a vagyonrendelő „embere”, az ő megbízásából eljárva azt ellenőrzi, hogy a vagyonkezelő betartja-e a bvk. szerződésben rögzítetteket, és ezzel a kedvezményezett érdekeit védelmezi (innen a „protektor” elnevezés). Ennek megfelelően nem szükségszerű, de különösen nagyobb volumenű kezelt vagyon, vagy a vagyonkezelés komplexebb jellege esetén egyre gyakoribb szereplője a bvk-nek.

A protektor feladata tehát alapvetően az ellenőrzésben merül ki. Részletes feladatait a közte, mint megbízott és a vagyonrendelő, mint megbízó közötti megbízási szerződésben kell szabályozni. A vagyonrendelő ebben a szerződésben az őt a törvény vagy a bvk. szerződés alapján megillető jogokat akár delegálhatja is a protektorra, azzal azonban, hogy a protektort a vagyonkezelővel szemben sohasem illetheti meg annál több jogosítvány, mint ami a vagyonrendelőt illeti meg. Így pl. a protektor ugyanúgy nem utasíthatja a vagyonkezelőt, mint ahogy a vagyonrendelő sem teheti ezt meg, illetve nem illetheti meg valamiféle vétójog sem a vagyonkezelői döntések kapcsán. Szerepe mindazonáltal rendkívül fontos lehet, hiszen működése a vagyonrendelő számára fokozott biztonságot, a vagyonkezelő felé pedig – optimális munkakapcsolatot feltételezve – jelentős segítséget, támogatást jelenthet.

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 12.900 Ft helyett 9.900 Ft

A protektor személyéről, illetve tisztségéről egyetlen jogszabály sem szól, tevékenységét és hatáskörét tehát csak a bvk. szerződésben lehet meghatározni. Bevonása a vagyonkezelési folyamatokba a nemzetközi, elsősorban angolszász minták alapján kezdett nálunk is elterjedni. Immáron a hazai gyakorlatban is megjelent az egyszerű protektornál összetettebb, de funkciójában azzal megegyező intézmény, az „investment committee”, amely a jelentősebb összegű likvid eszközök bvk. keretében történő befektetések irányelveinek kialakításában nyújt szakmai támogatást a vagyonkezelő részére.

Ugyanakkor a Ptk. ez év júniusi módosítása, ha nem is a nevén nevezve, de a funkcionalitás felől közelítve „becsempészte” a protektor intézményét a hazai bizalmi vagyonkezelésbe, amikor kimondta, hogy „a vagyonrendelő a halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére  a szerződésben kijelölheti a vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlására jogosult és a vagyonrendelőt terhelő kötelezettségek teljesítésére köteles személyt”. Noha ez a meghatározás nem teljesen fedi a fentiekben vázolt protektori intézményt, azt a jogalkotói törekvést, hogy a vagyonrendelő halála vagy megszűnése ne eredményezze a bvk. jogviszony de facto végét is, jól demonstrálja.  A protektor személye erre garanciát tud jelenteni.

A protektor díjazásáról vagy maga a vagyonrendelő gondoskodik közvetlenül (ti. a bvk. szerződésen kívül) vagy a kezelt vagyon terhére a bvk. szerződésben rögzített összegben és módon. Utóbbi esetben a protektor természetesen nem lesz a bvk. jogviszony kedvezményezettje, pusztán egy költséghely a kezelt vagyon mérlegében (bár a protektor esetében a kedvezményezetti státusz fogalmilag nem kizárt).

Perspektivikusan az látszik, hogy a nagyobb ívű, összetettebb és bonyolultabb bvk. jogviszonyok egyre kevésbé fogják tudni mellőzni a protektort.

A felek lehetséges többes pozíciója a bvk. jogviyzonyokban

A bvk. jogviszony szereplőinek áttekintését annak megvizsgálásával zárjuk le, hogy vajon ugyanaz a személy megjelenhet-e egyszerre a bvk. több pozíciójában is. A jog kifejezett tiltást erre nézve csak egyetlen esetben ad, amikor a Ptk. kimondja, hogy vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezett. Más esetekben a többes pozíció, jogi tiltás hiányában is, fogalmilag kizárt (pl. a protektor–vagyonrendelő vagy a protektor–vagyonkezelő viszonylatban).  A téma könnyebb és gyorsabb áttekinthetőségét szolgálja az alábbi kis táblázat:

Vagyonrendelő Vagyonkezelő Kedvezményezett Protektor
Vagyonrendelő
Vagyonkezelő
Kedvezményezett
Protektor

Ezzel a bejegyzéssel befejeztük a bvk. jogviszony szereplőinek bemutatását. Ha figyelmes voltál, akkor mostanra már képed lehet a bvk. fogalmáról, céljáról és rendeltetéséről, valamint szereplőiről is. A következő alkalommal egy kicsit lazítani fogunk. Jön majd néhány „kis színes”, de hogy mi, az még számomra is meglepetés.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.

Dr. B. Szabó Gábor

Dr. B. Szabó Gábor
Ecovis Hungary Legal
Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gabor.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja