Egy KKV félnivalója a fogyasztóvédelmi bírságoktól

Szerző(k): Dr. Kálmán Kinga | 2017.08.24 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Családi vállalkozásba kezdett? Netalán egy jól felépített, de nagyvállalati szintet még el nem érő üzletet működtet?

Ha Ön mikro-, kis- vagy középvállalkozás, ügyfélköre pedig fogyasztókból áll, ez a cikk Önnek is szól!

Senki sem vágyik bírságra, főleg, ha az olyan mértéket ölt, hogy pénzügyi zavart okoz a cégnek. De mekkora is a veszély? Mire számítson egy KKV, ha a fogyasztóvédelmi hatóság bírsága lebeg a feje felett?

Legyen bármekkora is a vállalkozásunk, a fogyasztóvédelmi törvény többféle szankcionálási lehetőséget biztosít a hatóságnak. Ezek között szerepelnek különböző „felhívások” (jogsértő magatartás folytatásának megtiltása, kötelezés a hibák és hiányosságok megszüntetésére), de ott van a bírság kiszabásának lehetősége is.

Kisebb súlyú jogsértés esetén megúszhatjuk az ügyet csak egy írásbeli dorgálással, de meghatározott esetekben (tipikusan a szenzitívebb szabályszegéseknél) a hatóságnak nincsen választása, kötelező a fizetés elrendelése.

A fentiekhez képest a KKV törvény még egy lépést tesz az engedékenység irányába, ugyanis kifejezetten rögzíti, hogy ilyen típusú cégekkel szemben az első jogsértés alkalmával kötelező a bírság helyett figyelmeztetést alkalmazni.

Kivéve (mert hát miért is ne lenne kivétel), ha a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget érint, a sértettek fiatalkorúak vagy kiszolgáltatottabb személyek, az eredmény környezetkárosodás vagy a békéltető testület előtt mulasztunk az együttműködésben. Ilyenkor nincs menekülés a fizetés elől.

Ha már a bírság KKV-ként is elkerülhetetlen, illetve abban az esetben is, ha ismételten jogsértést követünk el és emiatt már kiszabható a „büntetés”, 15.000,- Ft és 500.000,- Ft közötti összegre számíthatunk. A felső plafon azonban emelkedhet, méghozzá az éves nettó árbevétel 5 %-ig, ha a szabályszegés testi épséget vagy egészséget sértett, illetve ha a fogyasztók széles körének okozott jelentős vagyoni hátrányt.

Végül, felhívnám a webshop üzemeltetők figyelmét, hogy esetükben az ismételt jogsértés még súlyosabb következménnyel jár, velük szemben ugyanis 2017. január 1. óta már 200.000,- Ft és 2.000.000,- Ft között jogosult (és köteles is) a hatóság bírságot megállapítani.

Jól látható tehát, hogy a jogszabályi környezet „támogatja” a frissen indult és a kis méreteket megtartó vállalkozásokat, de nem árt óvatosnak lenni, a visszaeséseket már jóval nagyobb szigorral kezelik.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.