A fedezetelvonó ügylet buktatói

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2018.11.08 | Követeléskezelés

Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert pert követően, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést.

Elsődlegesen érdemes rögzítenünk, mi is az a fedezetelvonó ügylet, melyik szerződés „fedezetelvonó”. A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:120. § – a szerint a fedezetelvonó szerződés olyan ügylet, amelyet az adós egy harmadik személlyel (más szóval: Kedvezményezett) azért köt meg, hogy a jogosult követelésének a kielégítési alapját elvonja.

Így a fedezetelvonó ügyletnek szükségképpen legalább három szereplője van. Az ügylet kapcsán az első két szereplő a kötelezett és a vele szerződő fél, a harmadik személy pedig az a jogosult, akinek a kielégítési alapját részben vagy egészben elvonja, amellyel megvalósítja a vagyonkimentést.

A jogosult kielégítési alapjának elvonása a kötelezett saját vagyonába tartozó dolog tulajdonjogának átruházásával valósul meg, de ugyanakkor megvalósulhat a kötelezettet illető követelés, illetve forgalomképes vagyoni értékű jog átruházásával vagy elzálogosításával is. Tipikusan ilyen ügyletnek minősül az ajándékozás, az adásvétel vagy a gazdasági társaság részére történő nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása, újabban pedig a bizalmi vagyonkezelésbe adás is.

A fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről szóló 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény és a Ptk. alapján a szerződés fedezetelvonó jellegének megállapításához törvényi előfeltétel, hogy a szerződéskötés során a kötelezettel szerződő szerző fél rosszhiszemű legyen, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származzon.

A szerződés fedezetelvonó jellegének megállapításához további előfeltétel az is, hogy az adóssal szembeni konkrét követelés már fennálljon, amikor a jogosult kielégítési alapjának elvonására irányuló szerződést az adós megköti a kedvezményezettel. Amennyiben az adóssal szembeni követelés csak azt követően merül fel, hogy az adós átruházta vagyontárgyait, úgy abban az esetben nem beszélhetünk fedezetelvonásról.

Fontos megemlíteni, hogy rosszhiszeműségről akkor beszélhetünk, ha a kedvezményezett tudott arról, hogy a jogosult kielégítési alapjának elvonásában vesz részt. A Ptk. egyes esetekben vélelmezi a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet. Például ha az adós a hozzátartozójával köt szerződést, ha az adós olyan céggel köt szerződést, amelyben többségi befolyással rendelkezik, illetve ha a cég a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt szerződést.

A fedezetelvonó jelleg megállapításának előfeltétele továbbá az is, hogy a szerződés meghiúsítsa a jogosult követelésének kielégítését. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a fedezetelvonó jelleget csak akkor állapítja meg a bíróság, ha az adósnak nincs más olyan vagyona, amelyből a követelést be lehetne hajtani.

Igényünk érvényesítése érdekében tehát fedezetelvonás megállapítása iránt kell pert kezdeményezni az illetékes bíróság előtt a kötelezettel szemben. Abban az esetben, ha a bíróság megállapítja a szerződés fedezetelvonó jellegét, az azt eredményezi, hogy a szerződés a jogosulttal szemben a Ptk. alapján hatálytalan lesz, így a jogosult irányában nem fog kiváltani joghatásokat.

A hatálytalanság azt jelenti, hogy az adóssal szerződő (vagyonszerző) fél köteles tűrni, hogy a jogosult végrehajtást vezessen az általa megszerzett vagyontárgyra, és abból a követelése erejéig kielégítést nyerjen. Ha azonban a szerződő fél időközben a megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen továbbadta vagy azt elvesztette, akkor a megszerzett vagyontárgy értékéig saját vagyonával felel a jogosult felé.

Amennyiben Önnek is hasonló nehézségekkel kell szembenéznie, és hatékony megoldására van szüksége, úgy keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.