Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2019.03.21 | Cégjog
Folytatjuk a korábbi cikkünkkel elindított témakört és ezúttal az új polgári anyagi kódex által bevezetett jogintézményt, a fedezeti szerződést mint kárszámítási módot vesszük górcső alá.
Az első kérdés: miről is van szó? Milyen szerződés minősül fedezeti szerződésnek?
Idézzük is fel rögtön a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó szakaszát!
A jogosult – elállása vagy felmondása esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és – a kártérítés szabályai szerint – követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A második kérdés: ilyen tényleg nem is létezett korábban?
A válasz az, hogy bár a régi Ptk. nem tartalmazott konkrét rendelkezéseket a fedezeti szerződésre vonatkozóan, de a bírói gyakorlat már korábban is elismerte a fedezeti szerződés alapján történő kárszámítás lehetőségét. A nemzetközi jogban azonban régóta jól ismert a fogalom. A hazai szabályozáshoz a Bécsi Vételi Egyezmény 75. cikke szolgáltatta a mintát, amely ilyenformán – a lentebb ismertetett eltérésekkel – adaptálására került a hazai kodifikációval.
Melyek tehát a fedezeti szerződéshez kapcsolódó kártérítés feltételei?
Az első és egyik legfontosabb, hogy adva van egy szerződés, amelyet a kötelezett (1) megszeg, és amely szerződésszegésre tekintettel a jogosult (2) a szerződéstől eláll, vagy azt felmondja. Logikus követelmény, hogy a jogosultnak a szerződéssel elérni kívánt cél teljesítéséhez fűződő érdeke továbbra is fennálljon, amelynek kielégítésére (3) az eredeti szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas fedezeti szerződést köt.
Lássuk az egyes feltételeket külön-külön:
(1) A fedezeti szerződés „szerződésszegésbeli előfeltétele” jellemzően a kötelezett késedelmében vagy hibás teljesítésében testesül meg. Fontos ugyanakkor, hogy a hazai jogirodalmi álláspont alapján a szerződés elállás vagy felmondás nélküli, de szerződésszegésből fakadó megszűnése esetén is alkalmazható a fedezeti szerződés szabálya, és az egyéb nevesített szerződésszegési esetekben is lehetőség van a fedezeti szerződés megkötésére, tehát a teljesítés megtagadása, illetve a lehetetlenülés azon eseteiben is, amelyért a kötelezett felelős.
(2) A fedezeti szerződés fogalmi eleme, hogy a szerződéstől való elállásra vagy annak felmondására kerüljön sor. A Bécsi Vételi Egyezményhez képest a hazai szabályozás nem azt mondja ki, hogy a fedezeti szerződés fogalmilag csak az elállási vagy a felmondási nyilatkozat megtételét követően megkötött szerződés lehet, hanem mindösszesen csak azt, hogy a fedezeti szerződésen alapuló kártérítési igény érvényesítésére elállás vagy felmondás esetén van lehetőség, tehát a nyilatkozattétel időpontja nem bír relevanciával. A jognyilatkozatok érvényessége és hatályossága természetesen követelmény.
(3) Az utolsó, de annál fontosabb elem a fedezeti szerződés megkötése. A Bécsi Vételi Egyezmény észszerű módon és észszerű időben történő szerződéskötést vár el a károsulttól, ezt azonban a Ptk. nem expressis verbis mondja ki a 6:141. §-nál, hanem a jogosult kárenyhítési kötelezettségének keretén belül terheli ez a követelmény a károsultat. Amennyiben e körben a jogosult mulaszt, ez a fedezeti szerződés alapján történő kártérítés érvényesítését ugyan nem akadályozza (szemben a Bécsi Vételi Egyezményben foglaltakkal), de a bíróság a károsulti közrehatásra tekintettel kármegosztást alkalmaz.
Az előfeltételek ismertetését követően szükséges még szót ejteni a követelhető kártérítés mértékéről. A Ptk.-beli fogalom szerint az eredeti szerződés és a fedezeti szerződésben kikötött ellenérték közötti – a jogosult hátrányára jelentkező – különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő egyéb költségek követelhetőek a szerződésszegő kötelezettől.
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy nem csak az adásvételi szerződések vevői oldalára, hanem az eladói oldalára is vonatkozik a szabályozás, azaz például amennyiben a vevő fizetési vagy egyéb kötelezettségét nem teljesíti határidőben és erre tekintettel eláll az eladó az adásvételi szerződéstől, majd ezt követően az eladó csak olcsóbban tudja eladni az adásvétel tárgyát, akkor ő is követelheti a fedezeti szerződésre alapítva a két ellenérték közötti különbözetet. A hazai szabályozás szerint ez a kétoldalú reláció egyéb szerződések esetén is irányadó.
A nemzetközi szakirodalomban vita tárgya, hogy az előreláthatósági korlát miképpen érvényesül a fedezeti szerződés vonatkozásában. A magunk részéről osztjuk azon álláspontot, miszerint a fedezeti szerződés megkötéséből eredő károk főszabályként előre láthatóak. A hazai szabályozás szemszögéből eldöntendő, hogy a fedezeti szerződésből eredő károk a tapadó károk vagy a következménykárok (és elmaradt vagyoni előny) kategóriájába sorolandóak-e. Vékás Lajos álláspontja (a Ptk. Szakértő Javaslatának az 5:115. § (3) bekezdéséhez fűzött kommentár) szerint fedezeti szerződés esetében tapadó kárról beszélünk, így az teljes egészében megtérítendő, ezzel szemben Boronkay Miklós a mellett érvel tanulmányában, hogy fedezeti szerződés esetében olyan következménykár(ok)ról, illetve elmaradt vagyoni előny(ök)ről (például fedezeti eladás esetében) beszélhetünk, amelyeknél az előreláthatóságot vélelmezni kell, és csak nagyon kivételes esetben köteles viselni a károsult a kár előre nem látható részét.
A fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek, mint egyéb (következményi) károk érvényesítésére a kártérítés általános szabályai alapján (Ptk. 6:142. §) van lehetőség.
Összegezve tehát elmondható, hogy a fedezeti szerződés mint kárszámítási mód (semmilyen esetre sem önálló felelősségi alakzat) alól is lehetőség van a kimentésre, így eredményes kimentés esetén a kötelezettet a fedezeti szerződés alapján sem terheli kártérítési kötelezettség.
Amennyiben Önnek is hasonló nehézségekkel kell szembenéznie, és hatékony megoldásra van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. november 15-ig
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.