A felügyelőbizottság létrehozásának szabadsága

Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea, Dr. Sokolowski András | 2020.09.10 | Cégjog

Egy korábbi cikkünkben meghatároztuk, hogy a gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) tekintetében mely esetben kötelező felügyelőbizottság létrehozása. Jelen cikkben pedig megvizsgáljuk azt az esetet, amikor egy társaságnak ugyan nem kötelező létrehoznia felügyelőbizottságot, de ennek ellenére mégis szeretne, csak úgy, önkéntesen.

Milyen szabályokat kell betartania a társaságnak ebben az esetben? Vannak-e egyáltalán kötelezően betartandó szabályok, vagy a társaság önkéntes alapon bármilyen felügyelőbizottságot létrehozhat?

Alapvetésként szögezzük le, hogy a gazdasági társaságok szervezetének és működésének kialakítása során főszabály szerint a felek (alapítók/tagok) közös akarattal eltérhetnek a Ptk. rendelkezéseitől. Két esetben tilos az eltérés: ha az eltérést a Ptk. tiltja, vagy ha az eltérés a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Online banki azonosítóink biztonsága – konkrét esetleírással jelszavaink kezelésének gyengeségeiről.

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A fentiek értelmében a Ptk. alábbi rendelkezéseitől tilos eltérnie a feleknek. Így az alábbi rendelkezéseket abban az esetben is be kell tartani, ha a társaság önkéntes alapon hozza létre a felügyelőbizottságot.

(1) A felügyelőbizottság köteles a határozatait a jelenlévők szótöbbségével meghoznia.

(2) Ha a felügyelőbizottság ellenőrző tevékenységéhez szakértőket kíván igénybe venni, a felügyelőbizottság erre irányuló kérelmét az ügyvezetés köteles teljesíteni.

(3) Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, a beszámolóról a társaság legfőbb szerve a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

(4) Ha a felügyelőbizottság szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit, a felügyelőbizottság jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében.

(5) Ha a társaságnál kötelező felügyelőbizottság létrehozása vagy ügydöntő felügyelőbizottság működik, semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú felügyelőbizottság felállítását írja elő.

(6) A munkavállalók felügyelőbizottságban való részvételét a létesítő okirat legfeljebb öt évre, az üzemi tanács hozzájárulásával zárhatja ki.

(7) Semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a munkavállalói részvétel szabályait a Ptk.-ban előírt szabályokhoz képest a munkavállalókra nézve hátrányosabban határozza meg.

E rendelkezésektől tehát még a felek (alapítók/tagok) erre irányuló közös akaratuk ellenére sem térhetnek el.

De ez egyben azt is jelenti, hogy valamennyi, fent nem említett rendelkezéstől eltérhetnek a felek egy önkéntes felügyelőbizottság létrehozása esetén? A válasz erre egyértelműen: nem, illetve nem minden esetben.

Az általánosan elfogadott jogértelmezés és joggyakorlat értelmében azon rendelkezésektől, melyek definíciós tartalommal bírnak, és ekként a jogviszony minősítésénél kerülnek alkalmazásra, tehát a jogviszony lényegi tartalmát, esszenciáját jelentik, nem lehet eltérni. Függetlenül attól, hogy a jogalkotó egyébként megtiltja-e kifejezetten az eltérést vagy sem.

Például, álláspontunk szerint, önkéntesen létrehozott felügyelőbizottság esetén megengedett az eltérés a Ptk. azon szabályától, miszerint a felügyelőbizottságnak legalább három tagból kell állnia. Így nyugodtan létrehozható egy tagból álló felügyelőbizottság is, bár megjegyezzük, hogy e körben a jogértelmezés nem egységes.

Viszont, álláspontunk szerint nem lehet eltérni a Ptk. azon szabályától, mely kimondja, hogy nem lehet a felügyelőbizottság tagja a társaság vezető tisztségviselője, illetve annak hozzátartozója. Hiszen a felügyelőbizottság egyik legfontosabb ismérve a társaság ügyvezetésétől való függetlensége, továbbá a felügyelőbizottság egyik legfőbb feladata a társaság ügyvezetésének ellenőrzése. Így amennyiben a felek (alapítók/tagok) akaratából a vezető tisztségviselő egyben felügyelőbizottsági tag is lesz, úgy a felügyelőbizottság lényegi tartalma sérül.

A fentiekből tehát megállapítható, hogy a törvényi szabályoktól való eltérés lehetősége a gyakorlatban, sok esetben nehezen eldönthető. Így ne vonakodjunk ügyvédi segítséget igénybe venni egy-egy ilyen kérdés eldöntéséhez.

ADATVÉDELEM (GDPR) Videókonferencia/E-learning

A hazai és az európai gyakorlat
Videókonferencia (Videók hossza: 495 perc)

Oktatók: Dr. Bölcskei Krisztián, Dr. Dvorán Gabriella
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 20.900 Ft + áfa helyett 16.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Dr. Szigeti-Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja