A fogyasztó fogalmának jelentősége a Polgári Törvénykönyvben

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza | 2018.11.29 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Számos ügyben kiemelt jelentősége van, hogy a szerződéskötés során az adott természetes személy fogyasztói minőségében jár el vagy vállalkozásként. A fogyasztók részére ugyanis mind az uniós, mind a magyar nemzeti jog számos garanciát biztosít, és fogyasztóvédelmi eszközök révén kívánja a vállalkozásokkal szembeni, jellemzően kiszolgáltatott helyzetüket kompenzálni.

A korábbi Ptk. a fogyasztót gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személyként definiálta, amely megfogalmazás számos esetben bizonytalanságra adott okot. A Kúria több határozatában is megerősítette, hogy fogyasztónak minősül az a nem természetes személy is, aki az áru végső felhasználója, tehát fogyasztó nem csak természetes személy, hanem gazdasági társaság is lehetett, ha az áru megvásárlása annak végső felhasználása érdekében történt. Mindazonáltal a régi Ptk. hatálya alatti joggyakorlat is igencsak szűk körben állapította meg a nem természetes személyek fogyasztói minőségét. Ezzel szemen a hatályos Ptk. a korábbi értelmezésen változtatva konkrétan kimondja, hogy fogyasztó csak természetes személy lehet; ezzel a nem természetes személyek fogyasztói minősége bizonyításának gyakorlati nehézségét is feloldotta.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Munkahelyi kötelező SARS-CoV-2 védőoltás elutasításának jogkövetkezményei

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A fogyasztói minőség kérdése kifejezetten jelentős szerephez jut bizonyos jogintézmények alkalmazása során, így például a kötelező jótállás vagy a fiduciárius biztosítékok, azaz a biztosítéki célú tulajdonátruházás kapcsán.

A régi Ptk. például nem tiltotta a fiduciárius biztosítékokat, így a bírói gyakorlat javarészt megengedő volt ezek kapcsán: „nincs akadálya annak, hogy a felek a kölcsönszerződés biztosítására adásvételi szerződést kössenek”, de előfordultak olyan esetek is, amikor színleltnek és így semmisnek minősítette az ilyen megállapodásokat.

A Ptk. a hatálybalépésekor általában megtiltotta az ún. fiduciárius hitelbiztosítékokat, amikor semmisnek minősítette az olyan kikötéseket, amelyek – bizonyos kivétellel – pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányultak.

Szakmai körökben mindig is jelentős vitát váltott ki a kérdés, hogy a jogalkotónak meg kell-e engednie a fiduciárius hitelbiztosítékokat, amely vita a Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépését követően sem zárult le; sőt nem is sokkal később, 2016. július 1. napjától módosításra került a vonatkozó Ptk. rendelkezés, és csak a fogyasztói szerződések körében tartotta fent a Ptk. a tilalmat; a miniszteri indokolás szerint „változatlan formában való fenntartása sem jogpolitikai, sem gazdasági szempontból nem indokolt”.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a természetes személy nem minden esetben minősül egyben fogyasztónak, és nem minden vállalkozás és természetes személy között megkötésre kerülő szerződés minősül egyben fogyasztói szerződésnek is.

A fogyasztói státus egyik legfontosabb kritériuma, hogy a dolog megszerzése, birtoklása, használata annak végső felhasználása érdekében történjen. Ha a szerződés megkötésének kifejezetten üzleti, gazdasági célja van, úgy a kölcsönszerződés nem minősül fogyasztói szerződésnek abban az esetben sem, ha az adós természetes személy.

A fentiek ellenére a mai napig találkozunk olyan esetekkel, amikor egyértelmű helyzetekben sem feltétlenül érvényesülnek a fenti rendelkezések, így például, hogy a közjegyző megtagadja a vételi jog, mint biztosítéki jog közjegyzői okiratba foglalását, amikor a kötelezett kifejezetten nyilatkozik, hogy gazdasági tevékenységéhez (a tulajdonában álló gazdasági társaság finanszírozásához) kíván felhasználni egy vállalkozástól igényelt kölcsönösszeget.

A fentiekből jól látható, hogy milyen fontos meghatározni, hogy az adott ügyletet megkötő természetes személy fogyasztónak minősül-e. A kérdés megítélése tekintetében ezért mindig fokozott körültekintéssel kell eljárni, ugyanis egy semmisnek minősített szerződéses rendelkezés a követelés behajtását rendkívül megnehezítheti vagy akár el is lehetetleníti.

MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning

Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség

Videókonferencia (videók hossza: 529 perc)

Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Ossza meg ismerőseivel:

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Zalavári György LL.M.

Dr. Zalavári György LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja