Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Szabó Andrea Blanka | 2019.02.07 | Ingatlan
A haszonélvezeti jogról már nagy valószínűséggel mindenki hallott, sőt akár érintett is valamilyen módon, éppen ezért érdemes tudni, hogy pontosan mit is jelent, mit is tartalmaz ez a jog.
A haszonélvezeti jog jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot (pl. ingatlant) birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja, hasznait szedheti. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a haszonélvezeti jog nagyon erős jog, gyakorlása esetén majdnem egyenértékű a tulajdonjoggal; attól tulajdonképpen egyetlen dolog választja el, ez pedig az ún. rendelkezés joga (pl. eladás, megterhelés).
Hogyan jön létre? Haszonélvezeti jogot a dolog tulajdonosa alapíthat szerződéssel, vagy jogszabály rendelkezésén alapulva keletkezhet, az annak alapját képező jogi tény – pl. örökhagyó halála – bekövetkezésekor.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A haszonélvezeti jog szerződéses alapítása történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen, ugyanakkor a jog gyakorlása további fizetési kötelezettséggel nem járhat.
A haszonélvezeti jog maga nem továbbadható, sem élők között, sem halál esetére, valamint a haszonélvezeti jog öröklés tárgya sem lehet. Arra ugyanakkor lehetősége van a haszonélvezőnek, hogy önmagában a birtoklás, használat, hasznok szedése jogát átengedje valakinek – ebben az esetben ez a személy természetesen nem válik haszonélvezővé, jogai a haszonélvezővel kötött megállapodásból fakadnak. Fontos, hogy ellenérték fejében csak és kizárólag akkor van lehetőség az átengedésre, ha a tulajdonos – azonos feltétetek mellett – nem tart erre igényt.
A haszonélvezeti jog jogosultja akár a dolog tulajdonosával szemben is elsőbbséget élvez a fent felsorolt jogosultságok gyakorlásában. A tulajdonos annyiban (olyan mértékben) gyakorolhatja e jogokat, amennyiben a haszonélvező nem él velük. Abban az esetben, ha a haszonélvező időlegesen nem kívánja gyakorolni ezen jogait – pl. hosszabb külföldi utazás – a tulajdonos jogosult a dolgot (ingatlant) használni. Ilyen esetben a dolog tulajdonosa használati díj fizetésére nem kötelezhető. Lényeges, hogy amennyiben a haszonélvező – bármilyen időtartamban – felhagy jogai gyakorlásával, haszonélvezeti joga nem szűnik meg, ezért bármikor követelheti ismét a dolog birtokba adását a tulajdonostól.
A haszonélvezeti jog jogosultja bárki lehet (csak konkrétan meghatározott természetes vagy jogi személy), a jog kötelezettje pedig a dolog (ingatlan) mindenkori tulajdonosa, éppen ezért az ingatlan tekintetében bekövetkezett tulajdonosváltozás a haszonélvezeti jogot nem érinti.
A jog időtartamát tekintve lényeges, hogy mindig csak korlátozott időre szólhat, melynek végső korlátja a jogosult halálának időpontja. Amennyiben a haszonélvezetet létrehozó szerződésben külön nem kerül meghatározásra véghatáridő, abban az esetben holtig tartó haszonélvezeti jogról beszélünk.
Fontos kérdés még, hogy a haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal (ingatlannal) kapcsolatos terheket. Ez azt jelenti, hogy a haszonélvezeti jog jogosultját terhelik az ingatlan használatával kapcsolatban felmerülő költségek, különösen a közüzemi számlák megfizetésének kötelezettsége, valamint a javítási, karbantartási munkálatok elvégzésének költségei is.
A haszonélvezet megszűnik a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát. Mindezeken túl a haszonélvezeti jogról annak jogosultja egyoldalúan – a tulajdonos hozzájárulása nélkül – bármikor lemondhat. Ingatlan esetén ilyen esetben szükséges a jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése is.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, vagy szeretne segítséget kérni, forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal szakértőihez!
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2023
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai
Itt az utóbbi évek legjelentősebb Munka Törvénykönyve módosítása!!!
Bővített kiadás magyarázatokkal, az ítélkezési gyakorlatból vett példákkal és a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjainak értelmezésével
Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 600 oldal
Megjelenés: 2023. március 20.
Megrendelés ITT>>
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.