Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Gaál Barnabás | 2019.03.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk a 2018. január 1. napján hatályba lépett, új polgári perrendtartásnak a házasság felbontására irányadó eljárási szabályairól.
Jelen bejegyzésünkben a házasság felbontásához fűződő anyagi jogi normákat vizsgáljuk meg alaposabban. Ahogyan azt az előző cikkben is leírtuk, amennyiben a házastársak a bíróságtól kizárólag a házasság felbontását kérik, úgy a feleknek a peres eljárás során nem kell szükségszerűen a házastársi vagyon megosztásáról is rendelkezni. Ennek azért van jelentősége, mert egy esetleges vagyonjogi per a házasság felbontásával kapcsolatos peres eljárás jelentős elhúzódását eredményezheti.
A törvény akként rendelkezik, hogy a házasság felbontását bármelyik fél kérheti, azonban lehetőség van arra is, hogy a felek azt közösen kérjék. Az alábbiakban a házastárssal közös kérelem alapján indult eljárás egyes pontjait mutatjuk be.
A bíróság a házasság felbontásának körében akkor tud döntést hozni, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás, vagyis az úgynevezett járulékos kérdésekben megegyeztek.
A házasság felbontásának további feltétele annak megállapítása, hogy a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A gyermeket érintő járulékos kérdések esetén elsődleges a házastársak azon megállapodása, hogy közös szülői felügyeletet kívánnak-e gyakorolni vagy sem. Amennyiben a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, abban az esetben a gyermek és a különélő szülő kapcsolattartásának kérdését értelemszerűen nem kell rendezniük. Lényeges, hogy közös szülői felügyelet esetén minden kérdésben közösen döntenek, így rendkívül fontos, hogy a szülők képesek legyenek együttműködni.
Ha a házastársak közül a szülői felügyeletet csak az egyikük gyakorolja, a kapcsolattartás kérdésének rendezése nem mellőzhető. A gyermekkel való kapcsolattartás tekintetében a házastársak választhatnak, hogy a kapcsolattartás feltételeit, körülményeit és a vonatkozó részletszabályokat maguk állapítják meg, vagy a kapcsolattartást a bírói gyakorlat szerint kérik.
A házastársaknak a kapcsolattartás jellegétől függetlenül a gyermek lakóhelyében meg kell állapodniuk, tekintettel arra, hogy e kérdésnek igazgatási szempontból különös jelentősége van, hiszen az a gyermek életét alapvetően érintheti, így például a gyermek iskoláztatása, egészségügyi ellátása esetén is.
A gyermeket érintő alapvető kérdés továbbá a gyermek tartása, amellyel kapcsolatban a házastársaknak mindenképpen meg kell állapodniuk, függetlenül attól, hogy a szülői felügyelet közösen gyakorolják-e vagy külön. A bírói gyakorlat a tartásdíj mértékét a tartásdíjat juttató jövedelmének 15–25%-ában határozza meg, azonban megjegyezzük, hogy a tartásdíj mértékére, teljesítésének módjára és idejére elsősorban a házastársak megállapodása irányadó.
A fentieken túl a házastársaknak meg kell egyezniük a közös lakás használatában. A törvény a közös lakás fogálmát akként határozza meg, hogy a házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak. A törvény kimondja továbbá, hogy házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználatát a házastársi közös lakásban kell biztosítani, ezért a szülőknek e kérdésben a gyermek érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárniuk.
Végezetül pedig a házastársaknak – az arra vonatkozó igény esetén – rendelkezniük kell a házastársi tartásról is. Főszabály szerint házastársi tartásra a gyermek tartásánál jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak, a törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A házastársi tartás alapkövetelményeként két feltételt határoz meg a jogszabály: jogosulti oldalon az önhibán kívüli rászorultság, kötelezetti oldalon pedig a tartási képesség fennállását.
Ennek megfelelően a törvény egyfelől a jogosult oldalán megköveteli, hogy a tartásra való rászorultsága önhibáján kívül körülményre tekintettel indokolt legyen, másfelől a kötelezett oldalán pedig azt, hogy ő a tartás nyújtására saját megélhetésére és az őt mások irányában terhelő tartási kötelezettségre figyelemmel is képes legyen.
Megjegyezzük, hogy a házastársak fent leírtak szerinti egyezségét az eljáró bíróságnak jóvá is kell hagynia, tekintettel arra, hogy a bíróság által történő jóváhagyás a házastársak érdekeinek megfelelő érvényesülése miatt elengedhetetlen.
Fontos megjegyezni továbbá, hogy a törvény úgy rendelkezik, hogy a házasság az első tárgyaláson is felbontható akkor, ha a felek ezt kérik és a feleknek nincsen közös gyermeke (vagy a gyermekek már nagykorúak).
Amennyiben házasság felbontásával kapcsolatos vagy egyéb családjogi kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.