A házassági bontóper lezárása egy tárgyaláson

Szerző(k): Dr. Jean Kornél Dr. Vizsy Gábor | 2023.06.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági pereket, így a bontópereket is a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a különleges eljárások között szabályozza, és bizonyos eljárásjogi kérdésekben ezekben a típusú perekben különös szabályokat rendel alkalmazni az általános szabályok mellett.

A Pp. a házassági perek tekintetében különleges szabályokat állapít meg például az illetékesség és a perindítás vonatkozásában. Ugyanígy különleges szabályok vonatkoznak házassági bontóperben a perfelvételi tárgyalásra.

2022. szeptember 1-je óta lehetősége van már házassági bontóperekben is arra a bíróságoknak, hogy a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban áttérjen az érdemi tárgyalásra.

A Pp. 456. § (4) bekezdése 2022. szeptember 1-je előtt erre nem adott lehetőséget. A korábbi szabályozás szerint, ha a perfelvételi tárgyaláson a felek nem békültek ki, és perfelvételi nyilatkozataikat megtették, továbbá a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nem volt helye, a bíróság a perfelvételt lezárta, és kitűzte az érdemi tárgyalás határnapját. Azaz magára az érdemi tárgyalásra a perfelvétel lezárását követően az adott tárgyalási napon nem kerülhetett sor, azt mindenképpen egy új határnapra kellett kitűzni.

A 2022. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítás [Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény 182. §] egyértelművé teszi, hogy ha azt az ügy körülményei lehetővé teszik, a házassági bontóperben is lehetőség van arra, hogy a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban áttérjen az érdemi tárgyalásra. 

A bíróságnak kell mérlegelnie minden esetben, hogy a házassági bontóperben a perfelvétel lezárását követően fennállnak-e az érdemi tárgyalásra történő azonnali áttérés feltételei vagy az érdemi tárgyalás időpontját egy későbbi időpontra indokolt kitűzni. 

Ha például a bíróság úgy ítéli meg, hogy a gyermek véleményének beszerzése szükséges, akár a házastársaknak a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében foglalt kérdésekben (a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata) megkötött egyezsége előtt vagy akár azt követően is, az érdemi tárgyalás határnapjának kitűzéséről dönt. 

A bíróságnak, abban a kérdésben, hogy a perfelvétel lezárását követően nyomban áttér-e az érdemi tárgyalására vagy az érdemi tárgyalásra határnapot tűz, elsődlegesen a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel kell határoznia.

Az a szabály nem változott, hogy a bíróság a házasság felbontása felől – ha a felek a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján egyező akaratnyilatkozattal kérték – azt követően dönthet, ha az ott meghatározott valamennyi kérdésben a felek között egyezség jött létre és azt a bíróság jogerős végzésével jóváhagyta.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.