A házassági vagyonjog I. – Házassági vagyonjogi rendszerek

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Gaál Barnabás | 2019.04.04 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk első részében a házassági vagyonjogi rendszerek bemutatásával foglalkozunk.

A törvény a házassági vagyon rendezése tekintetében két főszabályt állapít meg. Egyrészt előírja, hogyha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.

Másrész rögzíti, hogy a házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Ez azt jelenti, hogy a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az életközösségük idejére a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérően, házassági vagyonjogi szerződéssel maguk is rendezhetik.

Az életközösség fogalmának nincs egzakt törvényi meghatározása, azonban a bírói gyakorlat alapján az életközösség alapvető elemei rendszerint a közös háztartásban történő együttélés, a gazdasági közösség, a bensőséges érzelmi kapcsolat és az együvé tartozás mindkét házastárs oldaláról fennálló szándéka.

A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt, ezzel szemben a házastársi vagyonközösségtől eltérő vagyonjogi rendszer a házasuló vagy házastársak által történő megkötés időpontjától hatályos.

A törvény a törvényes vagyonjogi rendszeren kívül további két, választható vagyonjogi rendszer, a közszerzeményi és a vagyonelkülönítési rendszer szabályait tartalmazza.

A közszerzeményi rendszer a szerzeményi közösség elvén nyugszik, miként a házastársi vagyonközösség is, de mégis nagyobb szabadságot biztosít a feleknek. A közszerzeményinek nevezett rezsim keretei között a szerzeményi közösség az értéktöbblet elve alapján kerül meghatározásra, szemben a házastársi vagyonközösséggel, amelyben a reálszerzés elve a meghatározó.

A törvény szerint vagyonelkülönítési rendszer esetén a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárják.

A vagyonelkülönítési rendszer célja az, hogy a házastársak vagyoni szempontból egymástól függetlenek legyenek, egyikük vagyonszerzése se legyen hatással a másikra. Ha ezt általános jelleggel kötik ki a házasulók vagy házastársak, családjogi értelemben nem keletkezik közös vagyonuk, és azon az alapon, hogy házassági életközösségben éltek, nem követelhet egyikük sem vagyoni részesedést.

Lényeges, hogy a házassági vagyonjogi szerződés minden esetben a jövőre, a házassági életközösség idejére szól, vagyis nem állapotrögzítő, és nem az életközösség megszűnése után a közös vagyont megosztó szerződés.

Az egyes vagyonjogi rendszerek, valamint a házassági vagyonjogi szerződés jelentősége a soron következő cikkeinkben kerül részletesebben bemutatásra.

Amennyiben házassági vagyonjogi kérdése van, és hatékony megoldását szeretne, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.