Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Gaál Barnabás | 2019.04.04 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk első részében a házassági vagyonjogi rendszerek bemutatásával foglalkozunk.
A törvény a házassági vagyon rendezése tekintetében két főszabályt állapít meg. Egyrészt előírja, hogyha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
Másrész rögzíti, hogy a házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Ez azt jelenti, hogy a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az életközösségük idejére a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérően, házassági vagyonjogi szerződéssel maguk is rendezhetik.
Az életközösség fogalmának nincs egzakt törvényi meghatározása, azonban a bírói gyakorlat alapján az életközösség alapvető elemei rendszerint a közös háztartásban történő együttélés, a gazdasági közösség, a bensőséges érzelmi kapcsolat és az együvé tartozás mindkét házastárs oldaláról fennálló szándéka.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt, ezzel szemben a házastársi vagyonközösségtől eltérő vagyonjogi rendszer a házasuló vagy házastársak által történő megkötés időpontjától hatályos.
A törvény a törvényes vagyonjogi rendszeren kívül további két, választható vagyonjogi rendszer, a közszerzeményi és a vagyonelkülönítési rendszer szabályait tartalmazza.
A közszerzeményi rendszer a szerzeményi közösség elvén nyugszik, miként a házastársi vagyonközösség is, de mégis nagyobb szabadságot biztosít a feleknek. A közszerzeményinek nevezett rezsim keretei között a szerzeményi közösség az értéktöbblet elve alapján kerül meghatározásra, szemben a házastársi vagyonközösséggel, amelyben a reálszerzés elve a meghatározó.
A törvény szerint vagyonelkülönítési rendszer esetén a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárják.
A vagyonelkülönítési rendszer célja az, hogy a házastársak vagyoni szempontból egymástól függetlenek legyenek, egyikük vagyonszerzése se legyen hatással a másikra. Ha ezt általános jelleggel kötik ki a házasulók vagy házastársak, családjogi értelemben nem keletkezik közös vagyonuk, és azon az alapon, hogy házassági életközösségben éltek, nem követelhet egyikük sem vagyoni részesedést.
Lényeges, hogy a házassági vagyonjogi szerződés minden esetben a jövőre, a házassági életközösség idejére szól, vagyis nem állapotrögzítő, és nem az életközösség megszűnése után a közös vagyont megosztó szerződés.
Az egyes vagyonjogi rendszerek, valamint a házassági vagyonjogi szerződés jelentősége a soron következő cikkeinkben kerül részletesebben bemutatásra.
Amennyiben házassági vagyonjogi kérdése van, és hatékony megoldását szeretne, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.