A házassági vagyonjog VII. – A házastársi közös vagyon megosztása

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Gaál Barnabás | 2019.05.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk jelen, utolsó bejegyzésében a házastársi közös vagyon megosztását mutatjuk be.

A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó igény a vagyonközösség megszűnésével nyílik meg. Az életközösség megszűnhet a felek elhatározásából, valamint valamely házas fél halála folytán is. Amennyiben a vagyonközösség ez utóbbi módon szűnik meg, úgy ez a jog a házastársak vagy valamelyik házastárs örökösét is megilleti, azzal a feltétellel, hogy a vagyon megosztására korábban nem került sor.

A közös vagyon megosztása történhet szerződéssel vagy a bíróság ítéletével. A közös vagyon megosztásával kapcsolatos szerződésre a törvény alakiságot ír elő, így az kizárólag akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Lényeges, hogy a fenti alakiság nem csupán az életközösség alatt, hanem az életközösség megszűnése után kötött szerződésre is vonatkozik.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Ha a házastársak megállapodnak ugyan, de nem rendeznek egyetértéssel valamennyi vagyonjogi kérdést, vagy nem jön létre köztük szerződés, úgy a házas felek által rendezetlen kérdésekben a bíróság ítélettel határoz, azzal, hogy a bíróságnak ilyen esetben ügyelnie kell arra, hogy a szerződés és az ítélet tartalma együttesen feleljen meg a vagyonmegosztás törvényi rendelkezéseinek.

A törvény a vagyonmegosztásnál kiemeli, hogy a házastársi vagyonközösségből eredő igényeket lehetőleg egységesen kell rendezni. Emellett a méltányos rendezés követelménye változatlanul irányadó.

Figyelemmel arra, hogy a közös vagyon és a házastársak különvagyonai vegyülnek egymással, ezért a törvénynek gondoskodni kell valamilyen formában az alvagyonok, vagyis a házastársi különvagyonok közötti megtérítési igények kielégítéséről.

A törvény szerint a megtérítési igény főszabály szerint kötelmi igény. A ráfordítás folytán gyarapodó vagyon tulajdonosa térít a másik vagyon részére, amely térítés történhet pénzben, valamint természetben is. Külön fontos kiemelni azt az esetet, amikor valamely házastárs különvagyonát képező ingatlanra a másik házastárs különvagyonából olyan ráfordítás történik, amely az ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményezi. Ebben az esetben a megtérítést igénylő házastárs választásától függően nemcsak pénzbeli megtérítésre, hanem az ingatlan arányos tulajdoni hányadára is jogot formálhat.

A vagyonközösség megszűnése esetén a házastársak vagyoni részét a vagyonközösség megszűnése szerinti állapot és érték alapján kell meghatározni, azzal, hogy a közös vagyon megosztásáig terjedő időben beállt változásokat figyelembe kell venni. Kivételt jelent, ha az értékváltozás nem objektív okok, hanem kizárólag valamelyik házastárs magatartásának eredménye (pl. ráfordítás, rongálás).

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége

Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

A vagyontárgyak szétosztásához hozzátartozik annak meghatározása, hogy a vagyonközösség megszüntetése során az adott vagyontárgyak mely házastárshoz kerüljenek, illetve, hogy a közös vagyont terhelő tartozásokat a felek a továbbiakban miként viseljék. Ebben az esetben elsődleges jelentősége a felek egyező nyilatkozatának van. Abban az esetben, ha a fentiekkel kapcsolatban a feleknek nem sikerül megállapodniuk, a bíróságnak az eset összes körülményei alapján kell döntenie, a célszerűség, az arányosság, valamint a méltányosság figyelembevételével.

A főszabály alól azonban az egyik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának céljára szolgáló vagyontárgyak esetében a fenti szabálytól eltérően törvény kivételt tesz, tekintettel arra, hogy ezen vagyontárgyak a házastársat kell, hogy megillessék, egyébként a foglalkozást nem tudná folytatni, így azok sorsát nem lehet a bíró egyedi mérlegelésére bízni.

A vagyontárgyak és tartozások szétosztása körében a törvény azt is meghatározza, miként lehet a vállalkozásba bevitt házastársi közös vagyont megosztani. A megoldás lényege, hogy a másik házastárs csak a társasági tagsági jogok átruházására vonatkozó szabályok szerint szerezhet a gazdasági társaságban vagyoni hányadot.

A közös vagyon ekként történő megosztásának lehetőségét a törvény csak akkor engedi, vagyis tag házastárs a másik házastárs részére csak akkor juttathat a gazdasági társaságban vagyoni hányadot, ha részesedése a házastársi közös vagyonból a közös vagyoni hányad kiadására vonatkozó szabályok és a házastársak egyező nyilatkozatának figyelembevételével más módon nem adható ki.

Amennyiben házastársi vagyonközösséggel vagy egyéb, családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldását szeretne, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja