A házastársi közös lakás használatának rendezése II.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Demény Zoltán | 2019.08.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házastársi közös lakás használatának rendezése körében az általános szabályokkal előző cikkünkben foglalkoztunk (itt). A házastársi közös lakás használatának rendezése történhet a felek megállapodása vagy a bíróság döntése alapján. Jelen cikkünkben a lakáshasználat szerződéssel történő rendezésének esetével foglalkozunk.

A törvény lehetővé teszi, hogy a házastársak előre, még az életközösség fennállása alatt vagy azt megelőzően rendezzék a lakás használatát, akár arra az esetre, ha felbontják a házasságot, akár arra, ha megszüntetik az életközösségüket. Az így megkötött szerződés érvényességéhez közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalás szükséges. Amennyiben a felek vagyonjogi szerződést is kötnek, nem szükséges külön megállapodást kötniük a lakáshasználat kérdésében, hanem rendezhetik a vagyonjogi szerződésben is.

A gyakorlatban korábban sokszor okozott problémát az a kérdés, hogy a lakáshasználatot rendező szerződés hatálya kiterjed-e nemcsak a megkötésekor meglévő házastársi közös lakásra, hanem a későbbi lakásra is. A jelenleg hatályos törvény azonban már egyértelműen kimondja, hogy a szerződés a későbbi közösen lakott lakásra csak akkor alkalmazható, ha azt a felek a szerződésben kifejezetten rögzítették.

A házastársak gyermekének a lakáshasználathoz fűződő joga különleges védelmet élvez a jogszabály alapján. A felek szerződésükben rögzíthetik, hogyan rendezik a lakáshasználatra jogosult gyermek lakhatását az életközösség megszűnése, illetve a házasság felbontása után. Ha a felek másként nem rendelkeznek, a szerződés hatálya kiterjed a szerződés megkötése után született gyermekekre is. Ha a szerződés ilyen rendelkezést nem tartalmaz, vagy a rendelkezés a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát súlyosan sérti, a bíróság a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a gyermek érdekében a házastársi közös lakás használatát a szerződésben foglaltaktól eltérően rendezheti.

A gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogának súlyos sérelme bírói mérlegelés tárgya. Az e kérdésben született egyik döntés értelmében például nem sérti súlyosan a gyermek érdekeit, és a bíróság nem térhet el az olyan szerződéses rendelkezésektől, amelyek szerint a kiskorú gyermekeknek ugyanabban a városban kisebb, de megfelelő körülményeket biztosító másik lakásban kell tovább élniük.

A jövőre történő – fent említett – lakáshasználat rendezése tárgyában kötött megállapodás alakszerűséghez van kötve, azonban a házastársaknak továbbra is van lehetőségük arra, hogy az életközösség megszűnése után állapodjanak meg a lakás használatáról. Ehhez a megállapodáshoz viszont a jogszabály nem határoz meg alakszerűségi követelményt, tehát ez történhet írásban, szóban és ráutaló magatartással is. Megjegyzendő, hogy amennyiben a házasságot közös megegyezés alapján kívánják felbontani, a lakáshasználat kérdésében is megállapodást kell kötni, másrészt a későbbi esetleges viták elkerülése érdekébeni is javasolt lehet az írásba foglalás.

Ha nincs a házastársak között megállapodás, bármelyik házastárs kérheti a bíróságtól a lakás használatának rendezését – ez a következő cikkünk témája lesz.

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.