A hegyközségekről – Borjog III.

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.05.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá. Másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk.

Nem állunk meg, jön a következő tétel: a hegyközségek. A téma összetett, így két cikkben dolgozzuk fel. Az első részben a hegyközségek fogalmát és feladatait ismertetjük, míg a második részben a hegyközségek szervezetrendszerével, területi és országos szerveivel foglalkozunk.

Mik azok a hegyközségek?

Ha becsukjuk a szemünket és magunk elé képzelünk egy borvidéket, akkor általában egy…

 

[hagyok egy kis időt, hátha tényleg elképzeli a kedves olvasó]

 

dimbes-dombos tájat képzelünk magunk elé, ahol lépten nyomon szőlősorokkal és pincészetekkel találkozunk. (Ha kevésbé viszontagságos időket és őszi tájat képzeltünk magunk elé, akkor természetesen gondolhatunk a szüreti mulatságok felhőtlen pillanataira is.)

A borkultúra és -készítés születésétől kezdve hegyekhez, dombokhoz kapcsolódik, így nem meglepő, hogy a hegyközség elnevezés alatt szőlész-borász termelők közösségét kell értenünk, nem pedig valamelyik hegy lakóinak közösségét.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A hegyközségekről szóló törvény definíciója szerint: „A hegyközség egy borvidék egy vagy több településének szőlészeti és borászati termelői által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület.” A hegyközség tehát egyszerre érdekvédelemi és eredetvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó szervezet. A hegyközségi törvény, mint statútum jogszabály hozza létre a köztestületi formában működő hegyközségeket.[1]

Szőlészeti és borászati termelőtevékenység borvidéken csak hegyközség tagjaként folytatható, ebből kifolyólag egy borvidéken minden 1000 m2 -t meghaladó borszőlőt művelő személy kötelezően tagja a hegyközségnek.

A törvény definíciója szerint egy hegyközség területének összesen legalább 300 hektárnak kell lennie, és ezeknek az ingatlanoknak legkevesebb tíz termelő használatában kell állnia, továbbá egy hegyközséget kizárólag ugyanahhoz a borvidékhez tartozó települések részvételével lehet alakítani. Mindezekből következik, hogy 300 hektáronként lehet egy önálló hegyközséget alkotni. A Badacsonyi borvidéken 4, Tokaj-Hegyalján 8 darab hegyközség működik. Mosolyt csalhat az ember arcára a tény, hogy az Alföldön található Kunsági borvidéken 24 darab hegyközség is működik.

A hegyközségek feladatai

A törvény alapján a hegyközség:

  1. a minőségvédelem érdekében összehangolja tagjai szőlészeti és borászati szakmai tevékenységét;
  2. gondoskodhat – a helyi önkormányzattal együttműködve – a működési területéhez tartozó szőlők őrzéséről;
  3. szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segíti tagjai gazdálkodását;
  4. védi a hegyközség szőlészeti és borászati termelőinek érdekeit és tájékoztatást ad a tagok tevékenységét segítő, közérdekű információkról;
  5. ellenőrzi tagjainál a hegyközség feladatkörét érintő rendtartási előírások betartását;
  6. rendezvényeket, borversenyeket szervez.

A hegyközség a fenti feladatainak ellátásához önszabályozási jogot kapott. Az önszabályozást hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) elfogadásával valósítja meg. A rendtartásban a hegyközség meghatározza a célszerű telepítés és művelés szabályait, az ültetvények rendjét és a szőlőkárosító elleni egységes növényvédelem szabályait. A rendtartásban meg kell határozni a hegyszabályokat sértő cselekmények jogkövetkezményeit is.

Nekünk jogászoknak különösen érdekes, hogy a hegyközségi rendtartásban a hegyközségi tagok kötelesek meghatározni valamennyi, az adott településhez tartozó borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjedő hatállyal az erdő telepítése, fásítás, halastó és nádas létesítése, valamint a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó hegybírói hozzájárulás megadására vagy elutasítására vonatkozó szabályokat. Ez alapján tehát a rendtartás tartalma túlmutat az önszabályozáson, mivel hatósági jogkör gyakorlásával felruházott hegybíró eljárására vonatkozóan állapít meg kötelező szabályokat.

Ezek mellett a rendtartás meghatározza az ingatlanok rendeltetésszerű használatára, karbantartására vonatkozó szabályokat is, melyeket ráadásul a borszőlő termőhelyi kataszterbe eső, más művelési ágú külterületi ingatlanok használóinak és az utak kezelőinek is be kell tartaniuk: személyi hatálya tehát túlterjeszkedik a saját tagjain kívülre is.

Hogy tovább emeljük a tétet: azt, aki nem hegyközségi tagként vét a hegyközségi rendtartás szabályai ellen, a hegyközség felszólítja a jogellenes állapot megszüntetésére vagy a hegyközségi rendtartásnak megfelelő cselekvésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a hegyközség a törvényszéktől kérheti a hegyközségi rendtartásba ütköző cselekményt elkövető személynek a felszólításnak megfelelő kötelezését.

Ezeken felül a hegyközségek a borászati termékek előállításával, kezelésével, forgalomba hozatalával és adatszolgáltatással kapcsolatos alapvető közigazgatási feladatokat látnak el a hegybírón keresztül (róla később lesz szó).

A hegyközségek szervezete

A hegyközség legfelsőbb önkormányzati testülete a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A hegyközségi tagot a szüreti jelentésben szereplő ültetvénye területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat illeti meg azzal, hogy egy tag az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja akkor is, ha a területe alapján többre lenne jogosult. A hegyközség szerve a választmány, az ellenőrző bizottság és az elnök. Ezek mellett a hegyközség alapszabálya további szerveket (pl. bizottságok) határozhat meg.

Számomra nagyon hasonlít egy részvénytársaságra: a hegyközség közgyűlése a legfőbb szerv, a választmány az igazgatóság, melynek van egy elnöke, az ellenőrző bizottság a felügyelőbizottság vagy az auditbizottság, és mellette ott van egy rendkívül fontos igazgatási feladatokat ellátó (külsős) menedzser, a hegybíró, aki a hegyközség összes szervétől független.

A hegybíró

Az érdekvédelmi feladatok ellátására létrejövő hegyközségi szerveket a hatályos törvény élesen elválasztja a hegyközség közigazgatási feladatainak végrehajtásáért felelős személytől, a hegybírótól. A hegybíró tevékenységét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkárának szakmai irányítása alatt végzi, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat is.

A hegybíró közigazgatási tevékenységei közül pár példa: vezeti a hegyközségi tagokról szóló névjegyzéket, a gazdasági aktát, első fokon eljár a közigazgatási hatósági ügyekben (határozata ellen a HNT főtitkárához lehet fellebbezni) és kiadja a telepítési engedélyeket. A hegybíró a teljes borkészítési folyamat során igazolja a (a hegyközségi tanács által elfogadott) termékleírás előírásainak betartását a szőlőültetvénytől a forgalomba hozatalig. A hegybíró munkájára épül a borászati termékek forgalomba hozatali eljárása.

Főszabály szerint minden hegyközségben egy hegybíró dolgozik, de ha indokolt, akkor több is kinevezhető. A hegybíró tehát a hegyközség egyfajta főtitkári pozícióját betöltő, (köz)igazgatási feladatokat ellátó hatósági személy.

Következő cikkünkben górcső alá vesszük a hegyközségek területi és központi szervezeteit, így a hegyközségi tanácsokkal, a borrégiós tanácsokkal és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával fogunk foglalkozni.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Amennyiben írásunk felkeltette érdeklődését és szívesen olvasna még borjogi témában, úgy visszajelzését szívesen vesszük. Ha konkrét, borjogot érintő kérdése lenne, forduljon hozzánk bizalommal!

[1] A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetve a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. A köztestület lehet: a) kamarai típusú (két alcsoportja: aa] szakmai, ab] gazdasági), b) nem kamarai típusú (két alcsoportja van: ba] hegyközségek, bb] minőségügyi köztestületek) és c) egyéb (MTA/MMA, sportköztestületek).

A köztestületre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja