A kép forog, az alkotó pihen – a társasházi kamerarendszerek üzemeltetési kérdései

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Farkas Márton | 2018.11.15 | Adatvédelem

A társasházi közös tulajdonú helyiségek felszereltségének és az ott tárolt ingóságok értékének folyamatos növekedésével mind komolyabb igény mutatkozik az élet- és vagyonbiztonság kamerás megfigyeléssel történő biztosítására. Tapasztalataink szerint társadalmunk adatvédelmi tudatosságának – érdekes szociológiai kérdéseket is felvető – jelenlegi csekélyebb szintje miatt a lakóközösségek hajlandóak az alapvető személyiségi jogaikat is sértő kamerarendszerek üzemeltetéséhez hozzájárulni vagy azt megtűrni, ha ez által vagyontárgyaik biztonságát garantálva látják.

A NAIH közelmúltban nyilvánosságra hozott határozata ugyanakkor rávilágít, hogy bármily indokolt célból történjen is a közös helyiségek kamerás megfigyelése, a társasházak sem mentesülnek az alapvető adatvédelmi követelmények teljesítésének kötelezettsége alól, megsértésük esetén pedig jelentős szankciók – jelen esetben 500 000 Ft adatvédelmi bírság – alkalmazásának is helye van.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Tulajdonosi generációváltással megújul az Ecovis – Az új generációs tulajdonosi kör személyes történetekkel mutatkozik be

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A hivatkozott döntés hasznos megállapításokat tartalmaz a társasházi kamerarendszerekkel szemben támasztott elvárásokkal kapcsolatban. Vegyük is sorra ezeket!

Kiindulópontként rögzítendő, hogy a társasházakról szóló törvény kógens szabályai szerint kamerarendszer kizárólag a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével elfogadott közgyűlési határozat alapján működtethető, melynek üzemeltetési feltételeit és adatkezelési szabályait a társasház SZMSZ-ében is rögzíteni szükséges. Ezen kritériumok hiányában működtetett megfigyelőrendszer nemcsak az adatvédelmi hatóság vizsgálódását, hanem a társasházzal szemben törvényességi felügyeleti eljárás megindítását is megalapozhatja.

További garanciális szabály, hogy a társasházi kamerarendszer üzemeltetésére a közös képviselet kizárólag a Személy- és vagyonvédelmi tevékenységekről szóló törvényben (a továbbiakban: Szvtv.) meghatározott (jogi) személyekkel köthet szerződést. Fontos tudni, hogy az Szvtv. 30. § (1) bekezdése a vagyonőrt a megfigyelőrendszer működtetése során tudomására jutott személyes adatok vonatkozásában adatkezelőnek minősíti, tehát az üzemeltetést végző társaságnak (vagy egyéni vállalkozónak) is biztosítania kell a GDPR adatkezelőkre vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését.

A társasházi kamerarendszer működtetése tehát minimum kettő adatkezelőt (a társasházat és az üzemeltetőt) feltételez, az ebből fakadó hatásköri és felelősségi szabályokat a GDPR 26. cikkében részletezett közös adatkezelői konstrukcióban lehetséges rögzíteni, amely megvalósulhat az üzemeltetési szerződés kiegészítéseként is.

A kamerás megfigyelésről természetesen az érintetteket tájékoztatni kell. Ennek megvalósításához szükséges, de közel sem elégséges intézkedés a kamera működésére figyelmeztető piktogram kihelyezése. Figyelemmel arra, hogy az adatkezelés jogalapja a megfigyelt területre belépő személy előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulása, a GDPR 13. cikkében részletezett valamennyi információra kiterjedő tájékoztatót könnyen észlelhető helyre, jól olvasható módon kell kifüggeszteni. A társasházi SZMSZ-re vagy a közös képviseleti iroda fiókjában porosodó adatkezelési szabályzatra hivatkozás tehát önmagában kevés a megfelelő jogalap igazolásához.

Az adatbiztonsági követelményeknek való megfelelés érdekében a felvételekhez való hozzáférés szigorú rendjét kötelesek kialakítani az adatkezelők, mely technikai megvalósítását a hivatkozott adatvédelmi eljárás során is éles szemmel vizsgálta a hatóság. Minimális elvárás tehát a kameraképek nyomon követését biztosító szoftverekhez és a tárolt felvételekhez való hozzáféréseket minden vagyonőr vonatkozásában saját jelszóval történő belépéshez kötni, illetve a hozzáférési jogosultságok kiosztásának rendjét megfelelően dokumentálni.

A társasházi kamerarendszer jogszerű működtetésének kialakítása tehát bőven túlmutat a közgyűlés ilyen jellegű határozatának elfogadásán, ezért ha társasházában jogellenes működésre utaló jeleket tapasztal, érdemes jogi segítség igénybevétele mellett intézkedni a közös képviseletnél ez ügyben – a privát szférája és a pénztárcája bánhatja a jogsértő gyakorlatot.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja