A Magyar Állam öröklése

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2021.06.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Mindannyiunk számára jól ismert tény, hogy örökölni lehet az örökhagyó után végrendelet által, illetve amennyiben az nem született, törvényes öröklés útján. Azonban mi a helyzet abban az esetben, hogyha egész egyszerűen nincs örökös?

Milyen esetekben fordulhat elő, hogy az örökhagyónak nincs örököse?

Egyrészt előfordulhat, hogy a végrendelet vagy a törvényes öröklés szerinti örökös(ök) nem élnek. Másrészt pedig előfordulhat olyan eset is, hogy minden lehetséges örökös visszautasította a hagyatékot.

Végintézkedésen alapuló vagy törvényes örökös hiányában a Magyar Állam válik törvényes örökössé. Ez azt jelenti, hogy az állam (csakúgy, mint a többi örökös) az örökhagyó halálának pillanatában, azaz az öröklés megnyílásával a hagyatékot elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül megszerzi, de egyben – a hagyaték tárgyaival, illetve öröksége erejéig – felel a hagyatéki tartozásokért is.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Milyen eljárási szabályai vannak ilyenkor az öröklésnek?

Ha arra vonatkozó adat merül fel, hogy más törvényes örökös hiányában a Magyar Állam örököl, a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályait megfelelően alkalmazva hirdetményt bocsát ki, amelyben felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, hogy azt számára a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban jelentse be.

A közjegyző a hagyatéki eljárásról az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselő szerven keresztül a hirdetmény egyidejű megküldésével tájékoztatja a Magyar Államot.

Ha a meghatározott határidő alatt a hagyatékra örökösként érdekelt nem jelentkezik, a közjegyző a Magyar Állam törvényes öröklését állapítja meg és a hagyatékot, az arra más jogcímeken bejelentett igényekre is tekintettel az általános szabályok szerint adja át.

Az állam – törvényes örökösként – szükségképpeni örökös: a hagyatékot nem utasíthatja vissza. Más a helyzet, ha az államot az örökhagyó végintézkedésben nevezi meg örökösnek; ilyenkor az államot is megilleti a visszautasítás joga.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Összefoglalva tehát, ha minden örökös visszautasítja az örökséget vagy az örökhagyónak nincs örököse, akkor végső soron a Magyar Állam lesz az örökös külön jognyilatkozat és a visszautasítás joga nélkül.

Amennyiben a fenti jogintézménnyel kapcsolatban vagy bármely más öröklési vagy családjogi témában kérdése merülne fel, keresse bátran az Ecovis Hungary Legal csapatát! Készséggel állunk rendelkezésére.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja