A munkahelyi stressz és a munkavédelem

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.07.19 | Munkajog

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a munkavédelmi szabályok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató kötelezettségévé teszik a pszichoszociális kockázatok felmérését és csökkentését.

Rögtön felmerül a kérdés: mi az a pszichoszociális kockázat?

A jogszabály száraz definíciója szerint a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

Emberi nyelven megfogalmazva, a pszichoszociális kockázatok a nem megfelelő munkaszervezésből és irányításból, valamint a rossz munkahelyi szociális közegből fakadó kockázati tényezők, amelyek negatív pszichológiai, fizikai és szociális következményekhez, például munkahelyi stresszhez, kiégéshez vagy depresszióhoz vezethetnek.

Néhány tipikus példa a pszichoszociális kockázatokhoz vezető munkakörülményekre: túlterheltség, egymásnak ellentmondó elvárások, tisztázatlan feladatkör, a munkavállaló nem vesz részt az őt érintő döntések meghozatalában és nincs befolyása a munkavégzés módjára, rosszul irányított szervezeti átalakítás, munkahelyi bizonytalanság, nem hatékony kommunikáció, a támogatás hiánya a vezetők és a kollégák részéről, pszichológiai és szexuális zaklatás, harmadik fél által elkövetett erőszak.

A munkahelyi stresszel összefüggésben számos kutatás látott már napvilágot, azonban hazai viszonylatban elmondható, hogy a munkáltatók döntő többsége nem, vagy nem megfelelően kezeli a munkahelyi stressz okozta kockázatot.

A munkavédelmi törvény előírásai alapján a munkáltatónak kötelessége a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel minimalizálása, továbbá a munkáltatónak rendelkeznie kell a pszichoszociális kockázatokra is kiterjedő kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat.

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatosan fokozott figyelmet kell fordítania a munkáltatónak a fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységet folytató munkavállalókra: esetükben évente szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálat lefolytatása.

Kevesen vannak tisztában azzal is, hogy az irodai dolgozók döntő többsége fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységet folytató munkavállalónak minősül a jogszabály alapján, figyelemmel arra, hogy a munkaidejük döntő többségét képernyő előtt töltik.

Milyen hátrányokkal járhat a munkáltató számára, ha nem tesz eleget a munkavédelmi kötelezettségeinek? A hatóság munkavédelmi bírságot szabhat ki vele szemben, amelynek összege 50 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedhet.

Természetesen a munkavédelmi bírság elkerülésén kívül is érdeke a munkáltatónak a munkahelyi stressz csökkentése. Számos kutatás kimutatta, hogy a tartós munkahelyi stressz károsan befolyásolja a munkavállalók teljesítményét, fokozott dohányzással, alkoholfogyasztással jár együtt, nem is beszélve a tartós stressz okozta megbetegedésekről.

Munkaügyi kérdéseivel forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.