A munkáltató kártérítési felelőssége – a kártérítés módja és mértéke I.

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.12.05 | Munkajog

Korábbi cikkeinkben már ismertettük a munkáltató kártérítési felelősségéhez tartozó szabályokat, annak módját, és az ehhez tartozó alapfogalmakat.

Jelen cikkünkben röviden összefoglaljuk, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban.

Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.

A kártérítés rendszere, ebben a körben mértékének megállapítása komplex, és az ügy jellegére való tekintettel minden szempontot szükséges megvizsgálni. Annak módja körében a munkavállaló alábbi kárait köteles a munkáltató megtéríteni:

  • a munkavállaló munkaviszonyának körében elmaradt jövedelmét;
  • a munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelmét;
  • dologi kárt és felmerülő költségeket;
  • hozzátartozó kárát;
  • sérelemdíjat.

A fentiek szerinti kártérítés megállapítható továbbá általános kártérítés formájában és járadék formájában is.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Elmaradt jövedelem – a munkaviszony körében

Az Mt. 169. § (1) bekezdése alapján a munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál azt az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

A munkavállaló ezen jogcímen fennálló kárának meghatározásakor károsodás bekövetkeztét megelőző 1 év jövedelmét szükséges vizsgálni, amely során a rendszeres kereset vehető figyelembe.

Amennyiben az adott időszakban a munkavállaló alapbére változó volt, úgy az utolsó, változást követő időszakra vonatkozó bért szükséges figyelembe venni, amennyiben az magasabb volt, úgy e magasabb alapbért kell alapul venni.

Elmaradt jövedelem – a munkaviszonyon kívül

Ezen jogcímen a bekövetkezett károsodás következtében felmerülő egyéb, rendszeres jövedelmet kell érteni. Amennyiben például a munkavállaló jogszerűen a munkaviszonya mellett egyéb vállalkozói jellegű vagy gazdálkodási tevékenységet is végzett, és annak jövőbeni végzésétől a káreseménnyel összefüggésben esik el a jövőben, úgy a munkáltató e kárát is köteles megtéríteni.

Dologi kár, egyéb költségek

E körben a káresemény során sérült, megsemmisült, vagy rongálódott a munkavállaló tulajdonát képező vagyontárgyban keletkezett kárt, valamint a káreseménnyel összefüggésben felmerülő járulékos költségeket kell megtéríteni.

Ilyen költségek lehetnek például egészségkárosodás következtében felmerülő gyógyszerköltségek, gyógyító segédeszközök költségei, ápolási díjak.

Hozzátartozó kára

Ilyen jellegű kár sajnálatos esetben általában akkor keletkezik, ha a munkavállaló a baleset során elhunyt, és a hozzátartozó oldalán ebből eredően anyagi kár keletkezik. Keletkezhet ugyanakkor kára a hozzátartozónak akkor is, ha kórházi látogatással kapcsolatban merülnek fel költségek, vagy ha saját munkabérétől esik el, mert a sérült munkavállaló ápolásának tesz eleget. Ezen igény érvényesítése nem zárja ki sérelemdíj iránti igény érvényesítését, hiszen e jogcímen érvényesíthető igény a vagyoni károkat hivatott kompenzálni.

Sérelemdíj

A munkavállaló jogosult továbbá a fenti tételeken túlmenően, a személyhez fűződő jogsérelemből eredő sérelemdíj iránti igényt érvényesíteni. Tehát amennyiben a munkavállaló egészséghez fűződő joga akár időszakosan, akár véglegesen sérült, úgy munkajogi keretek között igényt tarthat sérelemdíjra.

Következő cikkünkben az általános kártérítés és a járadék formájában igényelt kártérítés szabályaira térünk majd ki.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)

Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.

Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Előrendelés ITT>>

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja