A munkáltató kártérítési felelőssége – a kártérítés módja és mértéke II.

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.12.19 | Munkajog

Korábbi cikkünkben már ismertettük, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban.

Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.

A kártérítés rendszere, mértékének megállapítása komplex, és az ügy jellegére való tekintettel minden szempontot meg kell vizsgálni. Annak módja körében a munkavállaló alábbi kárait köteles a munkáltató megtéríteni:

  • a munkavállaló munkaviszonyának körében elmaradt jövedelmét;
  • a munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelmét;
  • a dologi kárt és a felmerülő költségeket;
  • a hozzátartozó kárát;
  • a sérelemdíjat.

A fentiek szerinti kártérítés megállapítható továbbá általános kártérítés formájában és járadék formájában is, amelynek ismertetésére jelen cikkünkben térünk ki.

A általános kártérítés és a kártérítési járadék a kártérítés mértéke meghatározásának speciális módjai.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Általános kártérítés

Az Mt. 173. § (2) bekezdése alapján a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki.

Általános kártérítés alkalmazása esetén megállapítható, hogy a kár bekövetkezése bizonyos, de annak mértéke nem állapítható meg egyértelműen.

Tipikusan ilyen sérelmek lehetnek a munkavállaló testi épségét, egészségét ért sérelmekkel összefüggő igények. Ebben az esetben a kártérítés mértékét becsléssel, az ügy összes körülményének mérlegelésével szükséges megállapítani, amelyet – a felek vitája esetén – széleskörű bizonyítási eljárás előzhet meg.

Általános kártérítés egy összegben vagy járadékként is megállapítható.

Az általános kártérítést el kell határolni a korábbi cikkünkben is taglalt sérelemdíj intézményétől, hiszen a sérelemdíj egy olyan sérelem anyagi ellentételezésére szolgál, amely konkrét összegben egyértelműen nem határozható meg.

Járadék

Az Mt. 173. § (1) bekezdése alapján kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a munkavállaló vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja.

Járadék esetén a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért a munkáltató nem egy összegben, hanem meghatározott időszakonként fizet kártérítést, általában a jövőben felmerülő rendszeres kiadásokkal összefüggésben.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége

Kedvezményes ár 2024. december 31-ig
22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja