Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.12.19 | Munkajog
Korábbi cikkünkben már ismertettük, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban.
Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.
A kártérítés rendszere, mértékének megállapítása komplex, és az ügy jellegére való tekintettel minden szempontot meg kell vizsgálni. Annak módja körében a munkavállaló alábbi kárait köteles a munkáltató megtéríteni:
- a munkavállaló munkaviszonyának körében elmaradt jövedelmét;
- a munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelmét;
- a dologi kárt és a felmerülő költségeket;
- a hozzátartozó kárát;
- a sérelemdíjat.
A fentiek szerinti kártérítés megállapítható továbbá általános kártérítés formájában és járadék formájában is, amelynek ismertetésére jelen cikkünkben térünk ki.
A általános kártérítés és a kártérítési járadék a kártérítés mértéke meghatározásának speciális módjai.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Általános kártérítés
Az Mt. 173. § (2) bekezdése alapján a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki.
Általános kártérítés alkalmazása esetén megállapítható, hogy a kár bekövetkezése bizonyos, de annak mértéke nem állapítható meg egyértelműen.
Tipikusan ilyen sérelmek lehetnek a munkavállaló testi épségét, egészségét ért sérelmekkel összefüggő igények. Ebben az esetben a kártérítés mértékét becsléssel, az ügy összes körülményének mérlegelésével szükséges megállapítani, amelyet – a felek vitája esetén – széleskörű bizonyítási eljárás előzhet meg.
Általános kártérítés egy összegben vagy járadékként is megállapítható.
Az általános kártérítést el kell határolni a korábbi cikkünkben is taglalt sérelemdíj intézményétől, hiszen a sérelemdíj egy olyan sérelem anyagi ellentételezésére szolgál, amely konkrét összegben egyértelműen nem határozható meg.
Járadék
Az Mt. 173. § (1) bekezdése alapján kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a munkavállaló vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja.
Járadék esetén a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért a munkáltató nem egy összegben, hanem meghatározott időszakonként fizet kártérítést, általában a jövőben felmerülő rendszeres kiadásokkal összefüggésben.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. december 31-ig
22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.