A műszakilag megosztott lakások megítélése az illetékkedvezmény tükrében

Szerző(k): Dr. Puskás Attila | 2018.06.21 | Ingatlan

Aki már adott el, vagy vett lakást, biztos találkozott ehhez kapcsolódóan felmerülő különböző illetékkedvezményekkel, amelyekről már számos cikk született a jogado.hu-n.

Az egyik ilyen legismertebb szabály, hogy lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete lesz az illeték alapja. Bár az illetékkedvezményre vonatkozó szabályok megfogalmazásukban egyszerűnek tűnnek, a gyakorlatban igen sűrűn fordulnak elő értelmezési nehézségek a jogalkalmazók számára, így e területen számos bírói döntés született már.

Az egyik legfrissebb jogértelmezés éppen a műszakilag megosztott lakások vételével foglalkozott. A vevő ugyanis feleségével megvett egy olyan, „kivett lakóház, udvar” megnevezésű ingatlant, amely egy helyrajzi számon volt nyilvántartva, de amelyen műszakilag két önálló, külön bejárattal megközelíthető lakás került kialakításra; mindkét lakásban önálló villanyóra, gázóra volt, az ingatlanhoz egy vízóra tartozott, almérővel ellátva.

A probléma alapját az a kérdés képezte, hogy az illetékkedvezmény alkalmazásakor csak az egyik lakás, vagy a teljes ingatlan értékét kell-e figyelembe venni az illeték alapjának meghatározása során.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége

Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

Az illetéktörvény meghatározza, hogy az illetékkedvezmény alkalmazása szempontjából egyáltalán mi minősül lakástulajdonnak. Lakástulajdon a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amit az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.

Látható tehát, hogy a törvény a lakástulajdonként való minősítést fő szabály szerint az épület tényének az ingatlan-nyilvántartásban való megjelenéséhez kapcsolja. Ezt meghaladóan azonban ingatlan-nyilvántartástól független szempontok bevonásával még további esetekben is lehetővé teszi a „lakástulajdon” megállapíthatóságát, vagy éppen megfosztja attól az ingatlant.

Az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő épület két esetben tekinthető lakástulajdonnak. Az első esetben az épület már rendelkezik minden, az ingatlan-nyilvántartásba lakásként vagy lakóépületként való bejegyzéshez szükséges paraméterrel, de a bejegyzésre valamilyen ok miatt még nem került sor, az ingatlan várja az ingatlan-nyilvántartásbeli feltüntetését. A másik esetben az építési engedélyes épület még nincs olyan műszaki állapotban, hogy bejegyezhessék, még csak szerkezetkész, de a törvény mégis biztosítja az illetékkedvezményt.

A hatóság az illeték alapját a két lakás után külön-külön állapította meg. Az 1. lakás forgalmi értékéhez rendelték az egy éven belül eladott másik lakást, amely után nem kellett fizetnie a vevőnek, a másik lakás forgalmi értéke alapján viszont meg kellett fizetnie az illetéket, figyelemmel arra, hogy két különálló ingatlanról van szó a törvény értelmében.

INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS ÁFA-SZABÁLYOK 2019 – Konferencia

Ingatlanszabályok alkalmazása a közösségi jog tükrében
Időpont: 2019. január 24., csütörtök
Előadók:  Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

Ezt az értelmezést a Kúria is megerősítette és kiemelte, hogy a bírói gyakorlat az ingatlan-nyilvántartáson kívüli szempontok alkalmazásához minden esetben bizonyítási eljárás lefolytatását teszi szükségessé, annak hiányában egyik – a törvényben foglaltak szerinti – minősítésre sem kerülhet megalapozottan sor. A bizonyítás eszköze, mélysége mindenkor az adott tényállás függvénye. A perbeli esetben az adásvételi szerződés megkötésére két önálló műszaki paraméterű ingatlanra vonatkozóan került sor, adottságaikat a helyszíni szemle megerősítette.

Látható, hogy az illetékkedvezmények/-mentességek szabályai sok esetben nem egyszerűek, ezért ingatlan-adásvételekkel kapcsolatban keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.