A pertársaság fajtái

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2022.12.21 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A pertársaság jogintézménye egy alanyi vagy más néven személyi keresethalmazat, amelynek szükségszerű eleme az, hogy a felperesi vagy az alperesi oldalon többen vegyenek részt a perben. A pertársaságnak kétféle csoportosítása ismert; az egyik csoportosítási szempont a pertársaság keletkezése – ezen csoportosítás alapján beszélhetünk kényszerű és célszerűségi pertársaságról. A másik csoportosítás a pertársak jogállása szerinti csoportosítás, amely szerint megkülönböztetjük az egységes és az egyszerű pertársaságot. Az alábbiakban a fent említett pertársasági fajtákat fogjuk áttekinteni. 

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Kényszerű pertársaságról beszélünk, ha a jogvita csak valamennyi érintett és releváns személy perben való részvételével rendezhető, tehát amikor ezen jogszabályban meghatározott személyek perben állása kötelező vagy per tárgya olyan közös jog vagy kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el. Kényszerű pertársaságot eredményez például az apasági vélelem megdöntése iránti perben az apa által az anya és a gyermek ellen indított per vagy a közös tulajdon megszüntetése.

Felperesi döntés alapján több felperes együtt indíthat pert, és több alperes együttesen perelhető, ha

  • a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is kiterjedne (például a jogi személy több tagja kéri a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését),
  • a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek (például bérbeadó felperes a bérlőtársak ellen indít pert), vagy
  • a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 29. § rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is valamennyi alperessel szemben megállapítható.

A fent három pont a célszerűségi pertársaságnak a Pp.-ben meghatározott esetei.

A hasonló ténybeli alap megállapítása mindig esetenként történik, hasonló a ténybeli alap például akkor, ha több kereset elbírálásához azonos bizonyítást kell felvenni. A jogi alap hasonlóságára példa, ha a kereseti követelés valamennyi féllel szemben ugyanazon jogszabályon alapszik. 

Alapvető különbség a kényszerű és a célszerűségi pertársaság között, hogy a célszerűségi pertársaság esetén a bíróság döntéséhez nem szükséges valamennyi érintett fél perbeli részvétele. 

Az egységes és az egyszerű pertársaság közötti különbség a pertársak közötti viszony alapján határozható meg. Az egységes pertársak között a függőség elve érvényesül, az egyszerű pertársak között pedig a függetlenség elve kerül előtérbe. 

A pertársak függősége a következőképp alakul:

A kényszerű pertársaság és a célszerűségi pertársaság azon esetében, amikor a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is kiterjedne, bármelyik pertárs perbeli cselekményei kihatnak arra a pertársra is, aki valamely határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt mulasztott. Fontos kitétel, hogy ezt a mulasztó személy később sem pótolta. A mulasztás e körben jelenti a pertárs határidőhöz vagy határnaphoz kötött cselekményeinek, illetve a határidőhöz vagy határnaphoz nem kötött cselekményeinek mulasztását is. A különbségtétel a mulasztó pertársra való kihatás időpontjának meghatározása miatt fontos.

A határidőhöz vagy határnaphoz kötött cselekmények esetében meghatározható az a konkrét időpont, amikortól a cselekvő pertárs cselekménye a mulasztó pertársra kihatással van, azonban konkrét határidő vagy határnap hiányában a cselekvő pertárs perbeli cselekménye azonnal kihat a nem cselekvő pertársra.

Az előzőtől pervitel szempontjából eltérő eset – de a pertársak között ugyanúgy függőségi viszony áll fenn –, ha a pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, de a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

A polgári jog szabályai szerint van lehetőség arra, hogy valamely személy kifogásait egy adott helyzetben más személy érvényesítse, így aki a pertársának kifogásait maga is érvényesítheti, a kifogásokkal összefüggő perbeli cselekményei vonatkozásában az előzőekben megfogalmazott jogállás illeti meg.

A pertársak függőségi viszonya alól azonban kivételt képeznek azok a cselekmények, amelyek személyekhez kötöttek, ilyen például az egyezségkötés, elismerés és a jogról való lemondás. 

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2023

Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Itt az utóbbi évek legjelentősebb Munka Törvénykönyve módosítása!!!

Bővített kiadás magyarázatokkal, az ítélkezési gyakorlatból vett példákkal és a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjainak értelmezésével

Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 600 oldal
Megjelenés: 2023. február 6.

Előrendelés ITT>>

Egyszerű pertársaságnál a pertársak cselekményei egymásra nincsenek hatással, tehát egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem hat ki a többi pertársra. Ez a keresethalmazat-fajta inkább technikai jellegű, a felperesek magánérdeke az ügyek együttes tárgyalása, de ismert a bíróság olyan döntése is, ahol ugyanabba a perbe tartozó ügyeket a bíróság külön-külön tárgyalja. Ilyen esetben mellőzhető azon pertársak idézése, akik közvetlenül nem érintettek. 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja