A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel nemperes eljárásban

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2022.04.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A 2022. január 1-jével hatályba lépő jogszabály megalkotásának hátterében egy közel 9 évig folyó per, illetve számos eljárás hosszúságával kapcsolatban megállapított jogsértések sorozata állt. A vonatkozó jogszabály keretet adva a polgári peres eljárások ésszerű időtartamának, összességében azt 60 hónapban határozza meg az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig.

Így az eljárási szakaszok időtartama nem haladhatja meg

• az elsőfokú eljárás esetén a 18 hónapot,
• a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás esetén a 24 hónapot,
• a másodfokú eljárás esetén a 12 hónapot, valamint
• a felülvizsgálati eljárás esetén a 6 hónapot.

Amennyiben ezt a határidőt az eljáró bíróság túllépi, a fél nemperes eljárás keretében vagyoni elégtételt kérhet alapjogának megsértése végett. 

Fontos kiemelni, hogy a vagyoni elégtétel nem kártalanítást, kártérítést, sérelemdíjat jelent. Ebben az esetben alapjogvédelemről beszélünk, hiszen a tisztességes és észszerű időn belüli eljáráshoz való jogot az Alaptörvény is deklarálja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fél párhuzamosan érvényesítheti igényét a bírósági jogkörben okozott károk szabályai szerint és alapjogának megsértése körében is.

Vagyoni elégtétel iránti igényt kizárólag a bírósági eljárásban félként részt vevő személy (beavatkozó nem) érvényesíthet azzal a bírósággal szemben, amelyik elsőfokon járt el az ügyben. Ha az elsőfokon eljárt bíróság nem jogi személy, az igényt azzal a törvényszékkel szemben kell érvényesíteni, amelynek illetékességi területén az elsőfokon eljárt járásbíróság található.

Az eljárás lefolytatására az általános polgári peres eljárások szabályai szerint meghatározott bíróság az illetékes (figyelembe véve a nemperes eljárások szabályainak eltérő rendelkezéseit). A törvényszékkel szembeni igényérvényesítés azonban a Debreceni és a Győri Ítélőtábla között zajlik, hatáskör és kizárólagos illetékesség szerint, nemperes eljárás keretében. 

A kérelemnek a következő tartalmi elemeket kell tartalmaznia: 

• a nemperes eljárást lefolytató bíróság megnevezését és azokat az adatokat, amelyekből e bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
• a kérelmező, valamint képviselője nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét,
• a kérelmezett nevét és székhelyét,
• az érvényesíteni kívánt jogot,
• a bírósági eljárást lefolytató elsőfokú bíróság megnevezését és az elsőfokú bírósági ügyszámot, a bírósági eljárásban részt vevő felek nevét és a per tárgyát,
• a bírósági eljárás vagy az igényérvényesítéssel érintett eljárási szakasz e törvény alapján számított időtartamát,
• a kérelmező által e törvény és a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel mértékéről és a kifizetendő összeg számításának szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezései alapján számított vagyoni elégtétel összegét,
• ha az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a kérelemben megjelölt bírósági eljárás elhúzódásával kapcsolatban a kérelmező által kezdeményezett eljárás (a továbbiakban: EJEB-eljárás) volt vagy van folyamatban, akkor az EJEB ügyszámát, eljárást befejező határozat meghozatala esetén az EJEB-eljárást befejező határozatának számát is,
• a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet,
• a rendelkezésre álló bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat.

A beérkezett kérelmek után a bíróság első körben ellenőrzi, hogy van-e folyamatban EJEB-eljárás az érintett alapjogsértéssel kapcsolatban. Folyamatban lévő EJEB-eljárás esetén, annak befejezéséig a nemperes eljárást felfüggeszti. Ha a fél javára az EJEB már korábban a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme miatt megítélte a vagyoni elégtételt, abban az esetben további vagyoni elégtétel iránti igényt a fél nem érvényesíthet a nemzeti bíróságon. Amennyiben azonban a kérelmet a bíróság alkalmasnak találja, továbbítja a kérelmezett (jogsértő bíróság) felé, felhívva elleniratának előterjesztésére. Az eljárás teljes időtartama legfeljebb 5 hónapot vesz igénybe.

A megítélt vagyoni elégtétel a sérelmezett bírósági eljárás időtartamához igazodik napi 400 Ft értékben. A bírósági időtartamból levonandó a kérelmező érdekkörében felmerülő, szükségtelenül eltelt időtartam, amennyiben elhárítható lett volna, illetve a bíróság jogkörében felmerülő eljárás előrehaladását nem szolgáló időtartam vagy a szükségtelenül eltelt idő, amely elhárítható lett volna, kizárólag akkor, ha a fél nem nyújtott be kifogást az eljárás elhúzódása miatt. 

A bíróság ezeknek az alapulvételével mérlegel, amelynek végeztével megállapítja az eljárás lefolytatásához észszerű időtartamot és ehhez mérten a vagyoni elégtétel mértékét. 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.