Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Édes Fanni | 2020.09.17 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Az elhunyt és élettársa egy szerződés keretében banki széfszolgáltatást vettek igénybe. A szerződést társbérlőként kötötték meg, azaz mindketten jogosultak voltak a széf felett önállóan rendelkezni, a széfben értéktárgyakat elhelyezni, vagy onnan kivenni.
Amikor az egyik széfbérlő végrendelkezés nélkül hunyt el, a történetbe bekapcsolódó örökös meglepetten tapasztalta, hogy a hagyatéki eljárásban híre-hamva sincs a széf tartalmának, és azt sem sikerült kideríteni, hogy mit őriztek a széfben.
Az alábbi cikkünket egy megtörtént eset inspirálta, az eljárás során számos kérdés merült fel. Most megpróbáljuk kibogozni a cselekményt és kitérünk arra is, hogy milyen megoldással lenne érdemes társbérlők esetén a széfhasználatot szabályozni.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A széfszolgáltatás igénybevétele a vagyon őrzésének egy igen speciális formája. Sokan azt hiszik, olyan, mint egy közös bankszámla, pedig ez nem így van. A széf többek között attól speciális, hogy még a Bank sem rendelkezik információval arról, hogy pontosan milyen értéktárgy került benne elhelyezésre a széfbérlők által. Szerződéskötéskor a Bank az általános szerződési feltételekben rendelkezik arról, hogy milyen természetű dolgot lehet értéktárgyként elhelyezni egy széfben, – különösen nemesfémtárgyakat, értékpapírokat, valamint műtárgyat, műkincset, vagy okiratot – és a szolgáltatás igénybevétele során mit tilos. Jellemzően nem helyezhető el a széfben olyan dolog, amely a Bank épületének vagy a Bank alkalmazottainak biztonságát vagy épségét veszélyezteti, amelynek állaga romlandó, amely a banki működést hátrányosan befolyásolja, vagy amelynek birtoklása jogszabályba ütközik (például fegyver, lőszer, kábítószer, lopott tárgyak, sugárzó- vagy hasadó anyag, robbanószer) vagy amely dolog folyamatos karbantartást igényel. Az ÁSZF-et a széftulajdonosoknak be kell tartaniuk.
Esetünkben a társbérlők bérbe vették a széfet, és feltehetően értéktárgyakat helyeztek el benne, azonban ezt az eljárás során sem megerősíteni, sem cáfolni nem sikerült. A komplikáció akkor lépett fel, amikor a széfet bérlő egyik bérlőtárs végrendelkezés nélkül hunyt el, és örököse a hagyatéki leltárban nem lelt fel semmilyen információt a széfben esetlegesen őrzött vagyontárgyak vonatkozásában. Az örökös először a Bankhoz fordult, azonban ahogy fent is említettük, a Bank az ÁSZF alapján nem rendelkezik információval a széfben őrzött tárgyakról, az úgynevezett manipulációs térben, ahol a bérlő a széfet felnyitja, banki alkalmazott nem lehet jelen, valamint nem helyezhető el semmilyen adatrögzítésre vagy kép- és hangfelvétel elkészítéséhez használatos eszköz sem. A Bank egyebek mellett kívül helyezkedik a felek jogvitáján, ezért az örökösnek azt sem sikerült megtudnia, hogy a széf tartalmazott-e egyáltalán olyan vagyontárgyat, mely az örökhagyó vagyonát képezte, és amelyre a hagyatéki eljárás során igényt tarthatna. Az ügyet tovább bonyolította, hogy a túlélő élettárs a széfbérleti szerződést idő közben megszűntette, így feltehetően csakis neki lehetett információja arról, milyen értéktárgyakat tárolt az örökhagyó a széfben – ha egyáltalán volt vagyona a széfben az örökhagyónak.
Érdemes a jövőre nézve rendelkezni a szerződésben a széfben elhelyezett vagyontárgyak sorsáról, valamint javasoljuk, hogy közös széf igénybevétele esetén a bérlőtársak mindenképp készítsenek megállapodást egymás között arról, hogy milyen értéktárgyakat tárolnak a széfben, melyik dolog melyik széfbérlő tulajdonát képezi.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy abban a tudatban szabad megnyitni egy közös széfet, hogy amennyiben bármelyik tulajdonostárs elhalálozik, rendelkezés hiányában a túlélő tulajdonostárs a széf – valamint a benne található értéktárgyak – felett korlátlan rendelkezési jogot szerez. Amennyiben végrendelet nem készült, a széf tartalma nem válik automatikusan a hagyatéki eljárás részévé, így az örökösök könnyen egy kérdésekkel teli, kvázi méltatlan jogi helyzetbe kerülhetnek.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.