A társasházak közös szabályai – A társasház alapítása

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Édes Fanni | 2021.04.15 | Ingatlan

Az idei évben sem lassul az építkezési láz, sorra épülnek a többemeletes lakó- és társasházak. A feszített ütemű kivitelezés és az új lakók mihamarabbi beköltözése mellett fontos tisztán látni a társasházakra vonatkozó jogi szabályokat is, ami mind a beruházók, mind a vevők közös érdeke. Az alábbi, társasházakról szóló sorozatunk célja bemutatni a hatályos szabályozást, elősegítve az alapfogalmak és a Földhivatal eljárásának megismerését.

A társasháztulajdon a közös tulajdon egyik speciális formája. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a várakozásokkal ellentétben nem határozza meg a társasháztulajdon fogalmát. Ennek oka, hogy a régi Ptk., valamint a társasházi törvény korábban gyakorlatilag azonos szöveggel tartalmazta a fogalom meghatározását. Az új Ptk. XX. fejezetében található a ma hatályos társasházfogalom, emellett itt kerültek rögzítésre a közös tulajdon alapjai is. A társasházi törvény a társasházak jogállását, az alapítás és működés jogi kereteit határozza meg, a Ptk. pedig a közös tulajdonra, illetve nevesítetten a társasházi tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Örökösödés jogi tanácsai – örökhagyóként vagy örökösként egyaránt sok múlhat a jogi tájékozottságon.

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A Ptk. 5:85. §-a szerint a társasház úgy jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. 

A társasház alapításával közös tulajdonba kerül az épülethez tartozó földrészlet is. Ha a földrészlet, amelyen az épület áll, bármilyen oknál fogva mégsem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat a törvény erejénél fogva földhasználati jog illeti meg. 

A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész tulajdoni hányada a külön tulajdonba tartozó lakással és a nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együtt önálló ingatlannak tekintendő. A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg, a társasháztulajdonra pedig a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni, mely a Ptk. fent hivatkozott fejezetében található. 

A társasház alapítása

Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre egyaránt lehet alapítani, tehát a társasház alapításakor az épületnek még nem feltétlenül kell fizikailag léteznie. Alapvető követelmény azonban, hogy abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség kialakítása adott legyen. 

Nem jelent műszaki megosztást a teremgarázs beállóhelyeinek felfestése, ezért ezek nem alakíthatók önálló ingatlanná, külön tulajdonná. Ha a törvény lehetővé tenné a teremgarázsban egyértelmű felfestéssel elválasztott parkolóhelyek önálló ingatlanként, társasházi külön tulajdonként történő bejegyzését, akkor sokkal egyszerűbb lenne a parkolóhelyek tulajdonjogának átruházása.

A társasházat kifejezett alapítási elhatározással lehet létesíteni, melyhez az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan egyszemélyi tulajdonosa, mint alapító elhatározása szükséges. Az alapítók elhatározása szerint a külön tulajdonban álló lakásra, illetve külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető. 

A társasháztulajdont be kell jegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba az alapító okirat benyújtásával egyidejűleg. Tekintve, hogy a társasház az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jön létre, figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ingatlan-nyilvántartás szempontjából mi minősül épületnek. 

Az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint épületnek minősül a 12 m2-nél nagyobb, kőből, téglából, vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből összeállított épület, a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb.) van. Csak e követelményeknek megfelelő épület alakítható társasházzá, feltéve, hogy az egyéb törvényi előírások is teljesülnek.

További lényeges szabály, hogy egy földrészleten csak egy társasház hozható létre, függetlenül az épületek számától. Ettől eltérni csak osztott tulajdonjog esetén lehet. Ha a földrészlet tulajdonosa a társasházközösségen kívüli személy, akkor nincs akadálya annak, hogy a társasházat épületenként alakítsák ki, ha erre az egyes épületek egyébként alkalmasak. A hatályos szabályok szerint társasház nem hozható létre több földrészleten, mert a társasházi törzslapon csak egy helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet szerepelhet.

A társasház alapításának célja a közös tulajdonú épület fenntartása, működtetése, melynek részleteiről a következő blogcikkben lesz szó. 

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja