A közeli hozzátartozó hagyatéki hitelezői igényének érvényesítése az örökhagyó ápolása-gondozása miatt

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2021.05.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Gyakorta előfordul, hogy az idős és beteg örökhagyót halálát megelőzően olyan közeli hozzátartozók ápolták, gondozták, akik arra a jogszabály erejénél fogva, családjogi alapon is kötelesek, ugyanakkor más közeli hozzátartozók nem nyújtanak ilyen vagy ehhez fogható segítséget.

A Ptk. 7:94. § c. pontja szerint hagyatéki hitelezői igényként az örökössel szemben az örökhagyó tartozásait lehet érvényesíteni, ezen tartozások közül pedig a joggyakorlat az ápolás-gondozás ellenértékét sem zárja ki.

A Ptk. 6:496. § (2) bekezdése szerint ugyanakkor „ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár”.

A vélelem tehát a közeli hozzátartozók esetében akkor is az ingyenesség, ha a felek között létrejött tartási szerződés.

E körben utalni kívánunk a BH 2005.141. sz. eseti döntésre, amely rögzíti, hogy „az élettársi jogviszony tartalmát kitevő támogatási kötelezettséget meg nem a haladó gondoskodás és ápolás nem tekinthető olyan szolgáltatásnak, mely az élettárs hagyatéki hitelezői igényét megalapozza”. (Nyilvánvaló, hogy ha az élettárs nem érvényesíthet ilyet, akkor az egyébként tartásra kötelezett egyenesági hozzátartozó sem.)

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A BDT2018.3827. még ennél is tovább megy, amikor rögzíti, hogy a „tartásra nem köteles hozzátartozó által az örökhagyónak nyújtott ingyenes támogatást, gondozást önmagában az a körülmény, hogy meghaladja a tőle elvárható mértéket, nem teszi visszterhessé. Az ingyenesen, önként nyújtott és ekként elfogadott szolgáltatások utóbb egyoldalúan visszterhessé nem tehetők.”

A bírói joggyakorlat szerint a szokásos mértékű támogatás eleve nem alapozhat meg hitelezői igényt, de az azt meghaladó gondoskodás is legfeljebb akkor, ha a felek kifejezetten visszterhes megállapodást kötöttek egymással, és ez a szolgáltatás az örökhagyó életében nem került rendezésre – ezért is vált belőle a hagyaték megnyíltával hagyatéki tartozás.

Ilyen tartalmú megállapodás hiányában a vélelem közeli hozzátartozók esetében az ingyenesség, ha pedig az örökhagyó nem tartozott a hozzátartozónak, akkor a másik hozzátartozó örökösi minőségben szintén nem tartozhat neki.

Az örökhagyó „eltartásával” kapcsolatos hagyatéki tartozások tekintetében a bírósági ítéletek alapját egyébként – némiképp elvonatkoztatva a kifejezett tartási szerződésektől – jellemzően a PK. 89. sz. állásfoglalás képezi.

Az állásfoglalás összefoglaló megállapításai szerint:

„a) Ha az örökhagyó a Csjt. szerint az őt eltartani köteles és valóban el is tartó rokona javára végrendelkezett, és végrendeletében a juttatások okául a nyújtott eltartást jelölte meg, vagy ha egyéb körülmények alapján megállapítható, hogy a végrendeleti juttatást a tényleg teljesített tartás ellenértékének szánta, akkor az arra jogosultak kötelesrész igényének elbírálásánál a végrendeleti juttatást úgy kell figyelembe venni, hogy a köteles rész alapja a hagyatéki lista értékének és a tényleg teljesített tartás ellenértékének a különbözete.

b) Ha az örökhagyó végintézkedés hátrahagyása nélkül halt meg, és hagyatékában a törvényes öröklés rendje érvényesül, a perbeli adatok alapján azonban akadálytalanul megállapítható, hogy az örökhagyót a tartásra köteles hozzátartozói közül csak az egyik tartotta, és a tartás örökségi juttatás ígérete ellenében történt, akkor az örökhagyót ténylegesen eltartó rokon a tartásból származó igényét a hagyatékkal szemben hagyatéki hitelezőként érvényesítheti.

c) Az érvényes tartási (életjáradéki) szerződéssel átruházott vagy öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy a köteles rész alapjának kiszámításánál nem vehető figyelembe.”

Ez alapján legfeljebb akkor érvényesíthető ápolásból-gondozásból származó igény a hagyatékkal szemben, amennyiben ténylegesen tartásról volt szó, és ez a tartás örökségi juttatás ígérete ellenében történt!

A PK. 89. sz. állásfoglaláson alapul a BH1997.25. sz. eseti döntés is, melynek összefoglaló megállapítása a következő:

„A családjogi alapon tartásra kötelezett személy által az örökhagyó részére nyújtott szolgáltatásokon nyugvó hitelezői igényt csak örökségi juttatás ígérete alapozhatja meg. A »remélt« ellenszolgáltatásnak ilyen hatása nincs.”

Ha lehet, még tovább megy a BH2001.476. sz. eseti döntés, amely arra helyezi a hangsúlyt, hogy „az ápolási, gondozási szolgáltatásokért remélt ellenszolgáltatás – az örökhagyó konkrét ígérete hiányában a hagyatéki hitelezői igényt nem alapozza meg”.

Az ítélkezési gyakorlatot tehát úgy lehet összefoglalni, hogy az örökhagyónak nyújtott tartási jellegű szolgáltatások ellenértéke közeli hozzátartozók esetén csak abban az esetben érvényesíthető hagyatéki hitelezői igényként az örökössel szemben a hagyaték terhére, ha

  • az szokásos mértékű, hozzátartozót terhelő segítséget jelentősen meghaladja, és
  • a segítségnyújtást a jogosult a neki ígért ellenszolgáltatás, illetve konkrét örökségi juttatás ellenében teljesítette.

Ezen feltételek hiányában hagyatéki hitelezői igényről főszabály szerint nem beszélhetünk.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja