Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt | 2021.11.11 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény rendelkezik többek közt arról, hogy egy bankkártyabirtokosnak milyen kötelezettségei vannak a kártyával összefüggésben. Ezek részben magától értetődő kötelezettségek, hiszen a kártyabirtokos köteles a bankkal kötött szerződésben foglaltak szerint használni a kártyát, illetve a kártya használatához szükséges személyes hitelesítési adatait biztonságban tartani.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy az adatok biztonsága érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást kell tanúsítania. Ezeket a szabályokat azért kell jogszabályi szinten is megfogalmazni, mert ha később kiderül, hogy a kártyabirtokos mégsem őrizte meg a biztonsági adatokat, azaz nem az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsította, akkor hiába reklamál a bankjánál, hogy térítsen meg neki bármit, a bank mentesülni fog. Vannak azonban olyan esetek, amikor a kártyabirtokos nem adja ki a kártyáját, nem adja ki a PIN-kódját, mégis azzal szembesül a kártyahasználat során, hogy az automata nem adja ki a pénzt, vagy valamilyen hibát jelez, miközben terhelésről szóló üzenet érkezik a telefonjára. Ilyen esetben sokan úgy gondolják, hogy ráér bejelenteni a problémát a banknak, mert úgysem lehet baj. Pedig ilyenkor kezdődnek a gondok, ugyanis egy tranzakció utólagos ellenőrzése során a bank megvizsgálja egyfelől azt, hogy milyen terhelések történtek a számlán, és ezzel párhuzamosan az automata üzemeltetője is megvizsgálja az automata működését. Ilyenkor derül ki, hogy milyen összeget töltöttek be az automatába, és az ún. rovancsolás keretében megállapításra kerül, hogy mennyi maradt benne. A bank pontosan le tudja ellenőrizni, hogy milyen címletből hány darabot töltöttek be, és a vizsgálatkor hány darab marad meg. Az is megállapítható, ha egy bankjegyet az automata visszahúz, mert valaki nem veszi el, ugyanis ezek a címletek külön kazettába kerülnek. Amennyiben tehát egy automata nem adja ki a pénzt, a bank kérelemre részletes vizsgálatot tud elindítani, és ennek eredményét közli az ügyfelével. Természetesen a pontos töltési és ürítési adatokat nem adják meg, hiszen ez banktitoknak minősül, de azt igen, volt-e eltérés.
Amennyiben az automatát nem az a bank üzemelteti, amelyiknél a számlát vezetjük, akkor az ilyen jellegű panaszt a saját bankunknál tudjuk megtenni, és ő veszi fel a kapcsolatot azzal a bankkal, aki az érintett automata üzemeltetője. A vizsgálat eredményéről a bank természetesen írásban ad tájékoztatást.
Készpénzfelvétel esetén fontos figyelni az automata üzeneteit és elvenni a bizonylatot, mert később ezek segíthetnek a sikertelen tranzakció utólagos ellenőrzésében.
Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR Szerzők: Dr. Crespo Zsuzsanna, Osváth Judit Kedvezményes ár 2026. június 18-ig:
Minden, amit a Pénzmosás elleni törvényről tudnia kell
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Formátum, terjedelem: A/4-es formátum, 150 oldal
Megjelenés: 2025. november 1.
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Ha egy készpénzfelvételi reklamációt a bank elutasít, az elutasításban szerepel az, hogy panasszal fordulhatunk a Pénzügyi Békéltető Testülethez, ahol egy független fórum felül tudja vizsgálni a banki eljárást, sőt banktitoknak minősülő iratokat is meg tud vizsgálni jogszabályi felhatalmazás alapján.
A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.




