Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.10.10 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
A nem hasznosítható hulladékot a hulladéktörvényben előírt, környezetkímélő módon ártalmatlanítani kell.
A hangsúly természetesen a környezetkímélő módon van, hiszen fontos követelmény, hogy ha a hulladékképződést nem sikerül megelőzni, és az újrahasználat, valamint a hasznosítás sem biztosított, a keletkező hulladék ártalmatlanításával szükségtelenül és túlzottan ne terheljük a környezetet.
Ártalmatlanítás alatt értünk minden olyan kezelési műveletet, amely nem hasznosítás.
A művelet abban az esetben is ártalmatlanításnak minősül, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez.
A hasznosításhoz hasonlóan az ártalmatlanítás ugyancsak több alapelvben megjelenik, így a kiterjesztett gyártói felelősség, az önellátás és a közelség elvében is.
Szinte említeni sem szükséges, hogy alapvető elvárás is minden olyan tevékenységgel szemben, amely során hulladék keletkezhet, hogy azt úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a képződő hulladék környezetkímélő módon történő ártalmatlanítását.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Ebből következik, hogy a hulladék ártalmatlanítójának az ártalmatlanítandó hulladék vonatkozásában azt az ártalmatlanítási műveletet kell alkalmaznia, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja.
További lényeges előírás, hogy a hulladék ártalmatlanítása során úgy kell eljárni, hogy a hulladék okozta környezetterhelés csökkenjen, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatások megszűnjenek, és ezek a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával kizárásra kerüljenek.
A hasznosítás érdekében elkülönítetten gyűjtött hulladék csak abban az esetben ártalmatlanítható, ha a hulladék valamilyen hasznosítási műveleten esett át.
Külön előírást tartalmaz a törvény arra, hogy meddig lehet tárolni az ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes, illetve veszélyes hulladékot. Ez az időtartam egységesen a gyűjtést követően az ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 év lehet.
Külön említi a törvény, hogy termelési hulladék esetében törekedni kell arra, hogy a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.
Természetesen az ártalmatlanítás is kizárólag a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető.
Az engedélynek rendelkeznie kell az ártalmatlanító létesítmény tevékenységgel érintett területének bezárást követő rekultivációjáról, utógondozásáról és a monitoringról is.
Fontos elévülési szabályt tartalmaz a hulladéktörvény, amikor meghatározza, hogy az ártalmatlanító létesítmény működésével – hulladéklerakó esetén a lerakott hulladékkal – okozott környezeti károkozás elévülési ideje a létesítmény bezárásától számított 30 év.
Részben az ártalmatlanításhoz kapcsolódik a hulladéklerakási járulék intézménye is. A külön jogszabályban meghatározott ártalmatlanítási művelettel ártalmatlanított hulladék után hulladéklerakási járulékot kell fizetni.
Az egyes ártalmatlanítási műveleteket külön jogszabály határozza meg.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.