Autóm utasa okozott kárt – nem biztos, hogy fizet a biztosító

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2019.04.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi cikkünkben meghatároztuk, hogy a biztosító a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás alapján csak akkor fizet, ha a gépjárművünk üzemeltetése során okozunk kárt. Továbbá körbejártuk az üzemeltetés fogalmát is. Igen ám, de mi van akkor, ha a gépjárművünk egyik utasa okozza a balesetet? Vajon akkor is a mi biztosítónk köteles fizetni?

Képzeljük el az alábbi helyzetet!

Rudolf – okulva a korábbi esetekből – ezúttal barátja utasaként vesz részt a közlekedésben. Az egyik piros lámpánál – megunva a várakozást – elköszön sofőrjétől és kiszáll az autóból. Szerencsétlenségére egy motoros éppen akkor suhan el az álló kocsisor mellett. Így Rudolf a kinyíló ajtóval telibe találja a nyomorultat, aki azért csak eltöri vagy három helyen a karját annak ellenére, hogy azért nem esett akkorát.

Bejelentik a kárt az autóvezető felelősségbiztosítójánál. Megkezdődik a káreljárás. A biztosító keresi a szalmaszálat, amibe belekapaszkodva mentesülhetne a fizetés alól. És csodák csodája, talál is valamit, amivel visszautasítja a kárigényt: Rudolf nem minősül biztosított személynek.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Munkahelyi kötelező SARS-CoV-2 védőoltás elutasításának jogkövetkezményei

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Ez így elsőre talán kicsit furcsán hangzik, de lássuk, pontosan mivel is magyarázza fenti állítását a biztosító…

A biztosított személyek körét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény határozza meg. E szerint biztosított „a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy”.

A gépjárművet vezető személy kiléte viszonylag egyszerűen eldönthető. A gépjármű üzemben tartóját pedig a fenti törvény tovább boncolgatja: üzemben tartó „a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos”.

Na, várjunk csak! Akkor ezek szerint a biztosítónak igaza van? Hiszen nem Rudolf vezette az autót, továbbá nincs üzemben tartóként bejegyezve és még csak nem is az ő tulajdona az autó. Viszont a felek között nincs vita abban, hogy egyedül ő okozta a balesetet. Így tehát a biztosító teljes egészében mentesül a felelősség alól, mondván, hogy a balesetért felelős Rudolf nem az ő biztosítottjuk? Mit súg a Kedves Olvasó megérzése? Ha azt, hogy itt ugyan valami nem kerek, akkor nem jár messze az igazságtól.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A fenti törvény ugyanis kimondja, hogy a biztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a gépjármű üzemeltetése során keletkezett károk miatt támasztanak. Továbbá, hogy a biztosító a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt megtéríti.

A fenti rendelkezések együttes értelmezésében a bírói gyakorlat igen egységes, mégpedig, hogy a gépjármű utasa által okozott kár főszabály szerint a gépjármű üzemeltetési körébe tartozik, és így a biztosítónak igenis fizetnie kell. Azaz jelen esetben nem annak van jelentősége, hogy Rudolf nem minősül biztosított személynek, hanem annak, hogy az általa megvalósított tevékenység (az ajtó kinyitása) a gépjármű üzemeltetésével függ össze, és így az általa okozott kárért a gépjármű üzemeltetője, közvetve pedig a biztosító felel.

Persze vannak olyan esetek, amikor a gépjármű vezetője még így is ki tudja menteni magát a felelősség alól, de ezzel majd egy másik cikkben foglalkozunk.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja