Az alapítvány céljának módosítása és az alapítvány vagyonának sorsa megszűnés esetén

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2020.02.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az alapítvány céljának „módosítása”

Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.

Semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy – ha az alapítványhoz csatlakozás történt – az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja.

A Ptk. védi az alapítvány vagyonát az alapítótól annyiban, hogy a vagyon ne szállhasson vissza az alapítóra. Az alapító okirat módosítása sem eredményezheti az alapítványi vagyon elvonását, csökkentését vagy az alapító részére történő visszajuttatását. Ehhez a vagyonvédelemhez kapcsolódó szabály kimondja, hogy az alapítvány célja – főszabály szerint – nem is módosítható.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Szerződéseink érvényessége a járvány idején

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az 1959-es Ptk. csak indokolt esetben engedte meg az alapító okirat módosítását. A Ptk. a korábbi szabályozást pontosítva kimondja, hogy az alapítványi cél módosítására csak kivételes esetben kerülhet sor, és akkor is feltételhez kötött.

A feltétel, hogy az eredeti cél megvalósult vagy lehetetlenné vált és az új célra maradt még elegendő vagyon. A Ptk. ezekben a kivételes esetekben abból indul ki, hogy a jogi személy túlélheti célját, és a forgalom biztonságát, a hitelezők és harmadik személyek igényeit jobban védi, ha ezt követően továbbra is életben tud maradni.

A Ptk. nem tér ki arra az esetre, hogy lehet-e egy alapítványnak több célja, illetve a korábbi cél fenntartása mellett az alapítványi célok bővíthetők-e, azonban a jogszabályszöveg nyelvtani értelmezése alapján a cél módosítása (új cél meghatározása) akkor lehetséges, ha a jogszabályban meghatározott feltétel fennáll, tehát az alapítvány a célját megvalósította vagy a cél elérése lehetetlenné vált.

Ez talán nagyobb biztonságot nyújt azzal a megoldással szemben, mintha jogutód nélkül meg kellene szüntetni az alapítványt. Az alapítványi cél módosítása adott esetben új csatlakozó belépésével és utólagos vagyonjuttatással összekötve is megtörténhet, de alapítványok egyesülésével is megoldható.

A Munka Törvénykönyve magyarázata

Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 15.900 Ft helyett 11.900 Ft

Az alapítvány vagyonának sorsa megszűnés esetén

Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.

Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására. Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni. Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza.

Az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy egyesület számára rendelkezhet, ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik vagy a rendelkezés teljesítése lehetetlen.

A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapító okirat vagy az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alapító okirat által megjelölt személy vagy az alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja el vagy nem szerezheti meg.

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.

Az alapítvány megszűnik, ha

  • az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;
  • az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy
  • az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

Fontos azonban, hogy az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.

A fentiek alapján tehát az alapító az alapítvány létesítő okiratában rendelkezhet az alapítvány vagyonáról annak megszűnése esetén, azonban az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá az ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.

A másik fontos körülmény, hogy az alapítvány megszüntetéséről az alapító nem dönthet – mint egy gazdasági társaság esetében –, a megszüntetésre csak a jogszabályban meghatározott esetekben kerülhet sor.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja