Az alkoholos befolyásoltság munkáltató általi ellenőrzésének korlátai

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2019.03.21 | Munkajog

A Munka Törvénykönyve alapelvként fogalmazza meg a munkaviszony alanyainak kölcsönös együttműködési kötelezettségét, valamint a munkavállaló számára általános követelményként írja elő a munkára képes állapotban történő megjelenést, valamint a munkaideje alatti rendelkezésre állást.

A munkavédelemről szóló törvény szerint a munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Ez utóbbi követelmény magában foglalja például az alkoholos vagy egyéb tudatmódosító szerektől való befolyásoltság tilalmát. Felmerül azonban a kérdés, hogy a munkáltató milyen módon és milyen időközönként ellenőrizheti a fenti kötelezettségek betartását.

A munkáltató kötelessége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. E körben a munkavédelemről szóló törvény akként rendelkezik, hogy a munkáltató köteles „rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket”. Az MK 122. számú kollégiumi állásfoglalás szerint a munkáltató jogosult és egyben köteles megfelelő vizsgálatokkal rendszeresen ellenőrizni, hogy a munkavállaló betartja-e az alkoholtól és egyéb szerektől való tartózkodás kötelezettségét, az együttműködési kötelezettségből eredően pedig, amennyiben a munkavállaló az említett vizsgálat elvégzését, illetve az abban való közreműködést megtagadja, ezzel a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az alkoholfogyasztás munkahelyi ellenőrzése többféleképpen szabályozott: egyrészt a fentebb említett törvények szintjén, másrészt munkahelyi szinten munkaszerződésbe vagy belső szabályzatba foglaltan. Tekintve, hogy a munkáltató ellenőrzése szükségszerűen felveti a személyiségi jogok sérelmét, a munkáltatónak minden esetben tájékoztatni kell a munkavállalókat az ellenőrzés során alkalmazott eszközökről. Az ellenőrzés során fokozottan szem előtt kell tartani a rendeltetésszerű joggyakorlás és az egyenlő bánásmód követelményét, valamint az emberi méltóság megsértésének tilalmát.

A rendeltetésszerű joggyakorlás kapcsán a Munka Törvénykönyvébe is bekerült a joggal való visszaélés tilalma. A törvényi megfogalmazás szerint „joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.” A joggal való visszaélés mint rendeltetésellenes joggyakorlás objektív fogalomként került meghatározásra. Eszerint a joggal való visszaélés akkor is megvalósul, ha a munkáltató nem visszaélési céllal cselekedett vagy nincs is tudatában a visszaélésnek. Az egyedüli ismérv, hogy a jog gyakorlása ne okozzon nagyobb hátrányt másnak, mint amekkorát a tartózkodás vagy a jog más módon való gyakorlása a jogosítottnak.

Az esetek döntő többségében a joggal való visszaélést a munkáltató követi el. A Kúria több eseti döntésében kimondta, hogy a joggal való visszaélés csak formálisan jogszerű munkáltatói intézkedés esetén állapítható meg, tehát akkor, amikor csak látszólag cselekedett jogszerűen. A munkáltató ellenőrzési kötelezettségének formális jogszerűségét a fent említett szabályok alapozzák meg.

Előfordulnak olyan esetek, amikor a munkáltató nem a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása céljából végez ilyen irányú ellenőrzést, hanem például személyes bosszúból hosszabb időn át vagy indokolatlanul, naponta többször folytat ellenőrzést egy bizonyos munkavállalójával szemben. Ezekben az esetekben a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg a vizsgálatban való közreműködést, és általában hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására sem kerülhet sor vele szemben.

Amennyiben a vizsgálat a kötelezettségszegést nem bizonyítja, nincs helye hátrányos intézkedésnek a munkavállalóval szemben. Ellenkező esetben, a bizonyítás megkönnyítése érdekében érdemes a vizsgálat eredményét írásban közölni a munkavállalóval. Az írásbeli tájékoztatás alapján a munkavállaló jegyzőkönyvben beismerheti a kötelezettségszegést, ebben az esetben minden további eljárás nélkül alkalmazható intézkedés vele szemben. Ha viszont a munkavállaló kifogást emel a vizsgálat eredményével szemben, a munkáltató vérvizsgálatot kezdeményezhet.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A munkavállaló a munkaidejében teljes alkoholtilalom alá esik, amennyiben az alkoholfogyasztás a szerződésből eredő kötelezettségével nem egyeztethető össze vagy ilyen tilalmat jogszabály vagy a munkáltató belső szabályzata ír elő. Amennyiben a munkavállaló az előzőekben felsorolt szabályok alapján teljes alkoholtilalom alá esik, az alkoholos befolyásoltság mértéke nem perdöntő a kötelezettségszegés vizsgálatakor, bármilyen csekély mennyiség megalapozhatja a kötelezettségszegést.

Tekintettel arra, hogy a biztonságos munkavégzés szempontjából nem azonosak a munkahelyek, sőt az egyes munkahelyeken belül is vannak az említett szempont szerint különböző szervezeti egységek, a munkáltatóknak ki kell alakítaniuk egy saját magukra szabott, specifikus szabályozást, ezen belül pedig meg kell határozniuk, milyen mértékű toleranciát bírnak el a munkavállalók alkoholfogyasztásával kapcsolatban. Ezen kívül a munkavédelemről szóló törvény szerint a munkáltatónak kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, amelyben minőségileg és szükség esetén mennyiségileg is értékelni kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető körülményeket.

Az ily módon elkészített szabályzatokat megfelelő módon és fórumokon a munkavállalók tudomására kell hozni, s egyúttal felhívni a figyelmüket a kötelezettségek betartásának ellenőrzésére, annak módjára és eszközeire, valamint a kötelezettségszegés esetén kilátásba helyezett szankciókra.  

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja