Az Alkotmánybíróság közbelép, a hatóság őszinte sajnálatára…

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.05.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Különös apropóját adja az Alkotmánybíróság egyik friss döntése annak, hogy felidézzük egy korábbi blogbejegyzésünket (Maga ellen fordul-e a hatóság?).

Csak a rend kedvéért, az idézett cikk témája a 2017. január 1-jével életbe lépett átalakítás volt a közigazgatásban.

Ennek keretében – több központi költségvetési szerv mellett – megszüntetésre került az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) is.

Az OKTF jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal lett, amely hatóság első fokú környezet- és természetvédelmi döntéseit korábban épp az OKTF bírálta felül másodfokon.

A döntés eredményeként 2017. január 1-jét követően több eljárásban az az érdekes és nem éppen jogszerű helyzet állt elő, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal a folyamatban lévő ügyekben – átmeneti szabály nem lévén – maga bírálta el az általa hozott első fokú határozatok elleni fellebbezéseket.

Ennek az alkotmányossági szempontból meglehetősen aggályos állapotnak vetett végett az Alkotmánybíróság, amikor – bírói kezdeményezésre – megállapította a vonatkozó 378/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 43. § (1) bekezdésének alaptörvény-ellenességét, és elrendelte a jogszabályhely általános alkalmazási tilalmát a folyamatban lévő eljárásokban.

Az Alkotmánybíróság a hivatkozott 12/2019. (IV. 8.) AB határozatában kimondta, hogy a 378/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 43. § (1) bekezdése ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével, amely rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Az pedig, hogy bár a fellebbezés lehetősége adott az ügyfelek előtt, de mind első, mind pedig másod fokon ugyanaz a hatóság jár el, nem egyeztethető össze ezzel az alkotmányos alapjoggal.

Megállapítást nyert tehát, hogy ha a hatóság nem is fordul maga ellen, a jogorvoslati jog ilyen módon történő kiüresítése nem állja ki az alkotmányosság próbáját.

A kérdés ezt követően az, hogy az érintett ügyekben az – esetleges – anyagi jogi jogszabálysértéseket érvényre lehet-e juttatni.

Az érintett eljárások ugyanis vélhetően első fokon újra fognak indulni, aktuálissá téve a korábban feltett kérdést.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.