Az élettársi kapcsolat fogalma

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2020.01.16 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.

Az élettársi kapcsolatot el kell különítenünk a bejegyzett élettársi kapcsolattól. Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.

Az élettársak fogalmából a közös háztartás, az érzelmi és gazdasági közösség mint feltételek korábban is az élettársakra vonatkozó definíció részei voltak, 2009-ben ezt a meghatározást egészítették ki egyrészt azzal a követelménnyel, hogy egy adott személy egyidejűleg csak egy életközösségben élhet jogilag elismert formában, másrészt pedig azzal a kívánalommal, hogy egyenesági rokonok vagy testvérek nem élhetnek együtt élettársként. A Ptk. mind a különnemű, mind az azonos nemű személyek együttélését élettársi kapcsolatnak tekinti, ha az a törvényi feltételeknek megfelel.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Szerződéseink érvényessége a járvány idején

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az élettársi kapcsolat a monogámia itt is érvényesülő elvéből adódóan kizárólag két személy között állhat fenn, azaz több személy között nem, az élettársak azonban lehetnek különnemű és azonos nemű személyek egyaránt. Az élettársak nem állhatnak egymással házasságban, hiszen a házasság magasabb szintű státuszt keletkeztető jogintézmény. Noha a Ptk. erre kifejezetten nem utal, a partnerek között fennálló bejegyzett élettársi kapcsolat is kizárja azt, hogy ugyanők egymással élettársi kapcsolatban álljanak.

Az élettársi kapcsolat lényege maga az életközösség, amely a közös háztartásban történő együttélést, a gazdasági és érzelmi közösséget jelenti.

Az ítélkezési gyakorlat következetes volt abban, hogy az élettársi kapcsolat fennállása szempontjából lényeges fenti elemeket együttesen vizsgálta és összességében értékelte. Önmagában egy-egy elem hiánya nem feltétlenül vezet ahhoz, hogy ne legyen megállapítható ilyen vita esetén az élettársi viszony fennállása, de összességében mégis a kapcsolat megfelelő mértékű összetettségére, azaz a közös háztartás, az érzelmi közösség és a gazdasági közösség meglétére van szükség. A kapcsolat összetettsége ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy egyes fogalmi követelmények csak részben vagy sajátosan valósuljanak meg, így az eset konkrét körülményei vizsgálatának kiemelkedő súlya van.

Egy esetben például a felek öt évet úgy éltek együtt, hogy az élettársi kapcsolat elemei megvalósultak, majd öt évet úgy, hogy az alperes – akiről korábban felperes élettársa gondoskodott – pszichiátriai betegek otthonában élt. Az eljáró bíróság a teljes időszakra megállapíthatónak látta az élettársi kapcsolatot, tekintve, hogy a felek közötti kapcsolat a lehetséges keretek között továbbra is fennmaradt.

Egy-egy elem fennállása azonban kevés ahhoz, hogy az élettársi kapcsolat megállapítható legyen, azaz egymagában sem az érzelmi közösség, sem a gazdasági közösség, sem a közös háztartásban történő együttélés nem elégséges. A bíróság az egyik esetben rámutatott arra, hogy az a tény, hogy a perbeli felperes a közös szórakozások és költséges utazások anyagi terhét az alpereshez fűződő szoros érzelmi kötődés miatt magára vállalta, és az alperest időnként jelenős mértékben támogatta, nem alapozza meg az élettársi kapcsolat megállapíthatóságát.

A Munka Törvénykönyve magyarázata

Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 15.900 Ft helyett 11.900 Ft

Az érzelmi közösség a harmadik személyek előtti közös megjelenésben, a kapcsolat harmadik személyek előtti felvállalásában is mérhető, így jelentősége lehet annak, ha a felek családi eseményeken közösen jelennek meg. A BDT2008. 1805. szám alatt közzétett döntés alapjául szolgáló ügyben megállapításra került, hogy az érzelmi közösség megvalósulhat fiatalok együttélése során a kölcsönös összetartozás eredményeként, akár olyan módon, hogy a felek – később is megállapíthatóan – megállapodnak a házasságkötés nélküli együttélésben és családalapításban.

Ami a gazdasági közösség fogalmát és annak fennállását illeti, korábban az ítélkezési gyakorlat akkor látta megállapíthatónak, ha a felek a közös célok érdekében együttműködtek és szükséges volt az, hogy a felek szándéka közös közreműködéssel közös vagyon megszerzésére irányuljon, és ennek érdekében egymást támogatva együttesen járjanak el. A Legfelsőbb Bíróság megközelítésében az élettársak közötti gazdasági közösség fennállásának feltétele volt az, hogy a felek nemcsak egy-egy vagyontárgy megszerzésében vagy az együttélés mindennapi kiadásai tekintetében működtek együtt, hanem a gazdasági tevékenységüket meghatározó célkitűzéseik az életközösség egész tartama alatt közösek voltak, ennek eléréséhez pedig teljes körű együttműködést fejtettek ki, és a jövedelmeiket közös céljaik érdekében együttesen használták fel. A gazdasági közösség ilyen jellegű megszorító értelmezése és elfogadása annak az élettársi kapcsolatnak a megállapíthatóságát segíthette elő, amelynek keretei között az 1959-es Ptk. szabálya értelmében az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködés arányában szereznek közös tulajdont, és ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni.

A jelenlegi szabályozás azonban alapjaiban változtatja meg ezt a vagyonjogi rendszert, és egy, a házastársak között választható közszerzeményi rendszerhez hasonló megoldást vezet be. Miután a közszerzeményi jellegű rendszer alapján a feleknek – legyenek házastársak vagy élettársak – nem keletkezik közös vagyona, azaz önmagában az együttélés alapján nem keletkezik közös tulajdona, a gazdasági közösség megszorító felfogása minden bizonnyal csak módosítva tartható fenn.

Az élettársi kapcsolatot a régi Ptk. alapján is olyan párkapcsolati formának kellett tekinteni, amelynek létrejötte és megszűnése semmiféle formához, aktushoz nem kötött. Noha ebben a tekintetben korábban sem merült fel kérdés, a Ptk. határozottan leszögezi, hogy az élettársi kapcsolat a definícióban megjelölt fogalmi elemek (feltételek) fennállása esetén jön létre és azok megszüntetésével szűnik meg, azaz a kapcsolatot a ténylegesség, a de facto jelleg határozza meg.

Ezen korábban sem változtatott és jelenleg sem változtat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának felállítása. Az élettársi nyilvántartás csupán vélelmet teremt az élettársi viszony fennállása, illetve fenn nem állása mellett, de a nyilvántartásban foglaltakkal szemben lehetséges bizonyítani azt, hogy a nyilvántartásban szereplő élettársi kapcsolat valójában nem (vagy még nem, illetve már nem) állt fenn. Hasonlóképpen: az, hogy az állított élettársi viszony nem szerepel az élettársi nyilvántartásban, nem jelenti azt, hogy ez a kapcsolat ne állhatna fenn, ha a jogszabályban megállapított feltételek fennállnak és teljesülnek. Az élettársi nyilvántartás nem konstitutív hatályú, nem keletkezteti és nem szünteti meg az élettársi kapcsolatot.

A következő cikkünkben az élettársak közötti vagyonjogi rendszerrel foglalkozunk.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja