Az előzetes szerződésszegés szabályai a Ptk.-ban

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2021.09.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az „új” Ptk. egyik újdonsága, hogy külön nevesíti az úgynevezett előzetes szerződésszegés szabályait. 

Eszerint, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat.

Továbbá, amennyiben a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. [Ptk. 6:151. §]

A közbenső szerződésszegéssel rokon előzetes szerződésszegés akkor valósul meg, ha a teljesítési idő lejárta előtt, már a teljesítés folyamatában nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatást szerződésszerűen teljesíteni az esedékességkor sem tudja majd. 

Az előzetes szerződésszegést a régi Ptk. csak a vállalkozási szerződések körében rögzítette. 

A Szegedi Ítélőtábla elvi döntése (EBD2013. P.15.) szerint a megrendelő a vállalkozó előzetes szerződésszegése, a kivitelezési ütemtől való elmaradása miatt a szerződéstől csak a konjunktív törvényi feltételek bizonyítása esetén állhat el, abban az esetben, ha

• már a teljesítési határidő előtt nyilvánvalóvá vált, hogy
• a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy
• a teljesítés emiatt a megrendelőnek már nem áll érdekében.

Az érdekmúlás szempontjából a megrendelőnek nem azt kell bizonyítania, hogy általában az építési munka befejezése már nem áll az érdekében, hanem azt, hogy az adott vállalkozó részéről (relatíve) megvalósuló további teljesítéshez fűződő érdeke szűnt meg.

A Fővárosi Ítélőtábla egyik döntése szerint ugyanakkor a megrendelő a vállalkozó előzetes szerződésszegése, a kivitelezési ütemtől való elmaradása miatt a szerződéstől csak akkor állhat el, ha nyilvánvaló, hogy a vállalkozó a munkát számottevő késedelemmel tudja majd elvégezni. Az arányosság elve ugyanis észszerű összefüggést követel meg a jogsérelem és következményei között és a kismértékű részhatáridő túllépésnek nem lehet okszerű, a szerződésszegés mértékével arányban álló szankciója a szerződés azonnali hatályú megszüntetése. (BDT2015. 3299.)

A „teljesítés előtti szerződésszegés” – vagyis az előre látható nyilvánvaló késedelem vagy hibás teljesítés – azonban nemcsak a vállalkozási szerződéshez, hanem bármely olyan szerződéshez kapcsolódhat, ahol a teljesítés időben elhúzódó folyamatot is feltételez – vagyis indokolt volt annak általános szabályozása is az új Ptk.-ban. 

Ilyen – előzetes – szerződésszegési helyzetnek minősülhet például a pénzfizetésre köteles fél oldalán, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett jelentős megromlása, különösen csődhelyzete folytán a viszontszolgáltatás teljesítésére nem képes, vagy ha a folyamatosan, időszakonként visszatérő teljesítési kötelezettségét a fél elmulasztja. 

Az új Ptk. mindezért a szerződésszegés általános szabályai közé emeli be az előzetes szerződésszegést, azzal, hogy az egyes szerződésekre vonatkozó külön szabályok további rendelkezéseket tartalmazhatnak, hiszen a jogosult a késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő bármely szerződésszegési szankciót igénybe veheti.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.