Az értékpapír-szabályozás jelentősége – Értékpapírok II.

Szerző: Dr. Zalavári György, Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.01.30 | Cégjog

A tőkepiac alapvető pénzügyi eszközének tekinthető értékpapírok jogi szabályozása biztosítja az értékpapír-forgalom biztonságát és egyúttal az értékpapírok likviditását, egyrészt az értékpapírokat érintő alaki legitimációs hatással, másrészt a kifogáskorlátozás jogintézményével, harmadrészt pedig az értékpapírok átruházására irányuló szabályozással.

Az alaki legitimációs hatás alapvető lényege, hogy aki az adott értékpapírral rendelkezik, az az értékpapír által megtestesített jogot gyakorolhatja:

  • a bemutatóra szóló értékpapír esetén az értékpapír birtokosát kell a jogosultnak tekinteni;
  • a névre szóló értékpapír esetén az a jogosult, akit az értékpapír ekként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata ekként igazol;
  • a dematerializált (mint szükségszerűen névre szóló) értékpapír jogosultjának az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni.

Az alaki legitimációs hatás továbbá azt is jelenti, hogy:

  • a kiállító a jóhiszemű jogosult részére akkor is köteles teljesíteni, ha az értékpapír kibocsátás nélkül vagy érvénytelen ügylettel került forgalomba; és
  • a jóhiszemű jogosult jogosultságát nem befolyásolja az, ha valamely korábbi átruházásnak vagy más tulajdonszerzésnek nem volt jogcíme, vagy ha a jogcím érvénytelen vagy hatálytalan volt.

A kifogáskorlátozás azt jelenti, hogy az értékpapír kötelezettje a jóhiszemű jogosulttal szemben az értékpapír vagy az értékpapírszámla tartalmából kitűnő kifogásokon kívül nem hivatkozhat olyan kifogásokra, amelyek valamely korábbi jogosulttal szembeni jogviszonyán alapulnak. Az értékpapír aktuális jogosultjával szembeni követelést tehát be lehet számítani, de a korábbi jogosulttal szembeni követelést nem.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Szakmai információk a vészhelyzet intézkedéseiről

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az átruházás az okirati formában előállított, bemutatóra szóló értékpapírok esetében birtokbaadása útján, az okirati formában előállított, névre szóló értékpapírok tekintetében forgatással, míg a dematerializált értékpapír átruházása értékpapírszámlák közötti tranzakciókkal történik.

Az átruházás lényegi ismérve, hogy a negatív rendeleti záradékot tartalmazó névre szóló értékpapír kivételével, az értékpapír átruházásával az értékpapírban rögzített jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó rendelkezett-e az értékpapírban rögzített jogokkal.

Fontos kiemelni, hogy az előző szabályok az átruházás módját határozzák meg, ettől függetlenül az átruházáshoz – mint minden más ügylet tekintetében is – szükséges valamilyen joggímmel rendelkezni (tipikusan adásvétel), és itt kell visszautalni az alaki legitimációs hatás jelentőségére is, amely tehát azért alaki, mert csupán az vizsgálható, hogy az átruházás módja szerint valóban jogosultnak tekinthető-e az értékpapír jogosultja, de az anyagi vizsgálat (pl. hogy érvénytelen az adásvétel) csak peres eljárásban vitatható.

Az alaki legitimációs hatás, a kifogáskorlátozás és az értékpapírok átruházásának szabályai tehát együttesen teszik lehetővé, hogy az értékpapírok betöltsék meghatározó feladatukat a tőkepiacon.

A Munka Törvénykönyve magyarázata

Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 15.900 Ft helyett 11.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja