Az ideiglenes intézkedés jogintézménye a polgári perrendtartásban

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2022.02.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A – már nem is annyira új – polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX tv. (a továbbiakban: Pp.), hasonlóan a régi Pp.-hez tartalmazza az ideiglenes intézkedés jogintézményét, azonban bizonyos pontokon eltér a korábbi szabályozástól. Az eltéréseket, illetőleg az ideiglenes intézkedés célját, elrendelésének feltételeit – a törvény miniszteri indokolását alapul véve – az alábbiak szerint mutatjuk be.

A jogszabály egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes intézkedés célja a felek helyzetének átmeneti rendezése, ideiglenes, függő joghatások kiváltása, melyre a kérelmező méltányolható és azonnali jogvédelmi igénye adhat alapot.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Visszautasíthatja-e a webshop a megrendelésünk teljesítését?

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A törvény nem változtat az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltételein, de a korábbi Pp.-ben foglaltaknál általánosabban fogalmazza meg azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén kérelmezhető ideiglenes intézkedés. Egyértelmű, hogy sem a bizonyítás megkönnyítése, sem a követelés kielégítésének biztosítása nem lehet az ideiglenes intézkedés elrendelésének alapja. Ezekre más jogintézmények állnak rendelkezésre, úgy mint az előzetes bizonyítás vagy a biztosítási intézkedés.

A törvény ezzel hozzáköti az intézkedést az adott jogvitához, vagyis csak olyan állapotfenntartás, jogfenntartás, hátrány lehet releváns, mely az érvényesített jogból levezethető, például szerződésszegés esetén az ezzel okozott kár lehet a hátrány.

A Pp. az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó feltételek közé bevezeti a „hátrány” fogalmát a „kár”, illetve „nem vagyoni sérelem” helyett, mert ezzel fejezi ki, hogy az intézkedés kérelmezésekor nem állapítható meg sem kár, sem vagyoni sérelem. A megállapíthatóság több okból sem lehetséges: egyrészt a bekövetkezés még csak közvetlenül fenyeget (ha már megtörtént volna a károkozás, akkor nincs mit megakadályozni, elhárítani); másrészt az ideiglenes intézkedés elrendelhetőségéhez nem szükséges a bizonyítottság, elég a valószínűsítés; harmadrészt a kár, illetve nem vagyoni sérelem fogalmi elemét képező jogellenesség kérdése sem került elbírálásra.

Összességében tehát egy, a jövőben valószínűleg bekövetkező, de nem bizonyított, és esetlegesen jogellenesnek minősülő következmény képezi az elrendelhetőség feltételét, mely körülményekre tekintettel indokolt az új fogalom bevezetése. Emellett az új fogalom kifejezi azt is, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése nem kizárólag vagyoni kárral fenyegető helyzetekben indokolt, hanem nem vagyoni sérelem fenyegetése esetén is. Ezt a két következményt együttesen fedi le tehát a hátrány fogalma.

Az ideiglenes intézkedés sajátossága, hogy az elrendelés feltételei lényegében meghatározzák, hogy a fél mit kérhet, ugyanis ideiglenes intézkedésként a kérelmező nem bármely érvényesített joga előrehozott teljesítését kérheti, hanem csak a törvény által rögzített feltételek teljesüléséhez szükséges intézkedés elrendelését.

Az egyik ilyen speciális feltétel a fent említett hátrány bekövetkezésének elhárítása. Ugyanakkor ez a speciális jog is kötődik az anyagi jogi szabályokhoz, illetve a kérelmező által a keresettel érvényesített joghoz. Egyrészt a hátrány fogalma alá csak a kár és a nem vagyoni sérelem tartozik, másrészt a kérelmezőnek a keresetében olyan jogot kell érvényesítenie, melynek megsértéséhez a polgári jog a kártérítés és/vagy sérelemdíj jogkövetkezményét rendeli. Az elhárítás kifejezésből következik, hogy vagyoni előny elmaradásának fenyegetése nem tartozik e körbe! 

A másik speciális feltétel a későbbi joggyakorlás meghiúsulásának megakadályozása. Az anyagi jogi kötődés itt is kettős: egyrészt a későbbi joggyakorlás adott formájának is az anyagi jogon kell alapulnia, másrészt a keresettel érvényesített jogból kell következnie a későbbi joggyakorlás lehetőségének is. 

A harmadik nevesített feltétel a fennálló állapot megőrzése. Ez látszólag későbbi bizonyítási érdeket óv, de valójában e speciális joggal a törvény könnyebbséget ad az előző két esethez képest: nem szükséges sem a későbbi hátrány, sem a joggyakorlás meghiúsulásának a valószínűsítése, a fennálló állapot fenntartása, bármely változás megakadályozása önmagában méltánylandó érdek akkor, ha annak elmaradása visszafordíthatatlan állapothoz vezetne.

Az új Pp. szándékosan használja a „kérelmező” és a „kérelmező ellenfele” kifejezéseket, a felperes és alperes helyett, tekintettel arra, hogy az ideiglenes intézkedés kérelmezése nem feltétlenül köthető kizárólag a felperesi perbeli pozícióhoz – akkor sem, ha az ilyen kérelmek döntő részét a felperesek terjesztik elő; nem kizárható az alperesi kérelem sem. A szóhasználat alkalmazásának másik indoka, hogy a törvény lehetővé teszi – igaz, csak szűk körben és rendkívüli sürgősség fennállása esetén – a kérelem perindítást megelőző előterjesztését, ezért sem indokolt a féli megnevezés használata.

A törvény ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem főszabály szerint a keresetlevél előterjesztése előtt nem nyújtható be, tekintettel arra, hogy a jogintézmény a peres eljárás folyamatban léte alatt kívánja biztosítani valamelyik fél ideiglenes jogvédelmét egy sürgős jogvédelmet igénylő helyzetben, az időmúlás miatt utóbb bekövetkezhető károk megelőzése érdekében.

A törvény pontosítja az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tartalmát is. 

A gyakorlatban sokszor hiányzik az ideiglenes intézkedés iránti kérelemből az intézkedés elrendelésére alapot adó valamely eljárási feltétel megjelölése, erre tekintettel írja elő a törvény, hogy azt a kérelmezőnek meg kell jelölnie, és az elrendelésre alapot adó feltételt alátámasztó tényállításokat is elő kell adnia.

MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning

Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség

Videókonferencia (videók hossza: 529 perc)

Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Fontos, hogy a kért ideiglenes intézkedés tartalma ugyan eltérhet a kereseti kérelemtől, de annak mindig a vitás jogviszonnyal összefüggésben kell állnia. A törvény egyértelművé kívánja tenni, hogy az intézkedésnek mindig az érvényesített igény által szabott határok között kell maradnia, de maga a kérelem eltérhet a kereseti kérelemtől. Olyan intézkedés azonban, amelyre a kérelmezőnek még a sikeres perbeli igényérvényesítés után sem lenne joga, ideiglenes intézkedésként sem rendelhető el. Ezt a jogszabály oly módon határolja be, hogy az ideiglenes intézkedés olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, mely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján.

Ossza meg ismerőseivel:

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja