Az illeték visszaigénylésének menete és jellemző esetei

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Édes Fanni | 2021.01.07 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az illetékek alapvető szabályairól, az igazgatási és bírósági szolgáltatások díjának megállapításáról az 1990. évi XCIII. törvény, az Illetéktörvény (a továbbiakban: Itv.) rendelkezik. Az egyes közigazgatási, illetve bírósági eljárások kezdeményezése esetén, illetve főszabály szerint vagyontárgy szerzése esetén illetéket kell fizetni. A megállapított illeték törlésére vagy visszatérítésére csak a jogszabályban meghatározott esetekben kerülhet sor. A kérelmek legnagyobb összegben a lakástulajdonhoz kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték körében merülnek fel.

Illeték visszaigénylése abban az esetben kezdeményezhető, ha az illeték korábban megfizetésre került, de az valamilyen okból mégis visszajár. Az illeték törlése ezzel szemben akkor kérhető, ha az adóhatóság az illeték megfizetésére felhívást közölt, az illetékfizetés még nem történt meg, és az illetéket mégsem kell megfizetni. Alábbi blogcikkünkben ezt a két esetkört bontjuk ki néhány jellemző példán keresztül, majd kitérünk arra, hogy a gyakorlatban hogy zajlik az ügyintézés.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Milyen díjazásban állapodjunk meg ügyvédünkkel és mire figyeljünk a megbízási szerződés megkötésekor?

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az illetéket az Itv. rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni. A kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetve a már megfizetett illeték visszatérítésének hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett kérelmére van helye. Például, ha egy jogügyletet a bíróság módosít, vagy a jogügylet érvénytelenségét állapítja meg, előfordulhat, hogy emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, vagy illetékfizetési kötelezettség egyáltalán nem keletkezik. Ingatlan esetén tipikus példa, hogy a jogügyletet a felek közös megegyezéssel megszüntetik vagy felbontják. Ha a szerződés valamelyik fél elállása vagy felmondása folytán szűnik meg, és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreáll, kérhető az előírt illeték törlése, azonban ez a gyakorlatban viszonylag ritkán fordul elő.  Ebben az esetben a jogügylet megszűnését a kérelmezőnek okirattal vagy annak hiteles másolatával kell igazolnia.

Előfordulhat, hogy az illetéket vagy az illetékalapot hibásan vagy ismételten számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt. Ebben az esetben is helye van a kiszabott illeték törlésének. Mindazokban a bírósági eljárásokban, ahol az eljárás illetékmentes, vagy az illeték mérséklésének van helye, de az illetéket megfizettették, kérhető a megfizetett illeték visszaigénylése. Amennyiben egy perben nagyobb összegben fizették meg az illetéket, a törvényben meghatározott mértéket meghaladó összeg szintén visszaigényelhető. A fellebbezési eljárásban fizetett illetéket vissza kell téríteni, ha a fellebbezéssel támadott bírósági határozatot igazolási kérelem folytán helyezték hatályon kívül.

Főszabály szerint az illeték megállapításához való jog elévülési idején belül van lehetőség az illeték törlését kérelmezni.

Vagyontárggyal (például lakásvásárlással) kapcsolatos ügylet esetén a NAV felhívásban írja elő, hogy az adott vagyonszerzés után pontosan milyen összegű illetéket milyen határidővel mely számlaszámra kell teljesíteni. Ha a vagyonszerzés kapcsán az adózó még nem teljesítette az illetékfizetési kötelezettségét, de az illetéket mégsem kell megfizetni, akkor az illeték kiszabásának időpontjához képest 5 éven belül lehet kérni az illeték törlését. Ez az időtartam a fent említett illeték megállapításához való jog elévülési idejével megegyezik. Abban a kivételes esetben, ha a bíróság a fenti határidőn túl szünteti meg, vagy korlátozza a vagyonszerzést annak eredeti időpontjára – például a szerződés napjára – visszahatóan, akkor az illeték törlését 5 éven túl is lehet kérni. Itt legfeljebb a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nyújtható be a törlési kérelem. Amennyiben a vagyonszerzés után teljesítésre került az illeték összege, de jogos lenne az illeték visszaigénylése, kérelmet kell benyújtani a NAV azon szervéhez címezve, amelyik szerv az illetékfizetési felhívást kibocsátotta. A visszaigénylésre rendelkezésre álló határidők megegyeznek az illetéktörlési eljárás határideivel, azaz az illeték kiszabásának időpontjához képest 5 éven belül kezdeményezhető, kivételes esetben az 5 éven túl meghozott bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül. Az illetékek visszatérítésére az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Az eljárási illeték visszaigénylése, illetve törlése esetén a határidők megegyeznek fentiekkel. Ha az adózó még nem fizette meg az eljárási illetéket, a törlést viszonylag egyszerű módon kérelmezheti az illetékfizetési felhívást kibocsátó NAV szervnél. Amennyiben az eljárási illeték már megfizetésre került, a kérelemben részletesen elő kell adni, hogy a visszatérítést milyen bankszámlára kérjük és meg kell adni a fizetési felhívás beazonosításához szükséges adatokat (ügyszám, iktatószám, adóazonosító). Az eljárási illeték megállapításához való jog elévülési idején belül lehet az eljárási illeték visszatérítését kérni. Amennyiben az adózó nem felhívás alapján, hanem saját kalkulációja szerint – például banki átutalással, illetékbélyeggel, vagy bevallás keretében stb. – fizette meg az eljárási illetéket, a megfizetett eljárási illeték visszatérítésére a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 202. § (1) bekezdése azt határozza meg, hogy a túlfizetés visszaigényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Ez azt jelenti, hogyha az adózó 2019. január 3. napján megfizette az eljárási illetéket, és az ügyben született bírósági ítélet kimondja, hogy az eljárási illeték összege visszajár és ez az ítélet 2020. november 12-én lett jogerős, akkor a túlfizetés visszaigényléséhez való jog 2020. november 12. napján nyílt meg, így 2025. december 31-ig kérhető az illeték visszatérítése.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A kérelmet természetes személy esetén a lakóhely, jogi személy esetén annak székhelye szerint illetékes NAV szervhez kell benyújtani. Ez alól kivételt képez az elektronikusan eljáró fél által megfizetett eljárási illeték, illetve az átutalással teljesíthető fellebbezési illeték, például a közjegyző fizetési meghagyásos ügyekben hozott döntése elleni fellebbezés. Itt az eljárási illeték visszatérítésére irányuló kérelmet a fellebbezés tárgyában eljárni illetékes bíróságnál kell benyújtani, de a kérelmet a NAV-nak kell címezni. Az átutalás azonosító adatait érdemes a kérelemben részletesen feltüntetni.

A cégeljárás keretében megfizetett eljárási illeték visszatérítését a 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Cégtv.) 45. § és 119. § alapján az eljáró cégbíróság székhelye szerinti NAV szervtől kell kérni. Amennyiben egy társaságot végül nem jegyez be a cégbíróság, a társaság alapítói kaphatják vissza az illetéket a cég tőkéjéhez történő hozzájárulásuk tervezett arányában, a társasági szerződés adatai alapján.

Amikor egy adott ügyben nem dönthető el egyértelműen, hogy melyik NAV szervhez kell benyújtani a kérelmet, akkor mindig a természetes személy lakóhelye / jogi személy székhelye szerinti igazgatóság jár el. Ha magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkezik az adózó, akkor minden esetben a NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság kezeli az ügyet. A megfizetett illetéket kizárólag a jogszabály alapján annak megfizetésére kötelezett fél részére térítheti vissza az állami adóhatóság. Így az ügyek átláthatósága érdekében nincs lehetőség a jogi képviselő, a jogi képviselő letéti számlája részére történő visszatérítésre, illetve más hatóság részére történő átutalásra sem. Az eljárási illeték visszaigénylésére az jogosult, aki az illetékkötelezettséggel érintett eljárásban kötelezett volt az illeték megfizetésére. Ha az illetéket ténylegesen más, pl. ügyvéd, családtag stb. fizette meg az arra kötelezett helyett, a visszatérítés akkor is az ügyfél részére történhet meg.

Több személyt egyetemlegesen terhelő eljárási illetékfizetési kötelezettség – például több felperes – esetén a visszajáró illetéket olyan arányban térítik vissza az egyes jogosultak részére, amilyen arányban ténylegesen hozzájárultak az illeték megfizetéséhez. A visszatérítés iránti kérelemben az adózóknak nyilatkozniuk kell az általuk befizetett illeték mértékéről.

Megjegyezzük, hogy a NAV az illeték összegének visszatérítése előtt tájékozódik arról, hogy a kérelmezőnek nincs lejárt esedékességű köztartozása. Amennyiben megállapítható, hogy fennáll a kérelmező tartozása, akkor a NAV az illeték visszatartásáról külön végzésben rendelkezik, és azt visszatérítés helyett átvezeti és elszámolja a köztartozásra.

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja